Ünnepek és hétköznapok a történelemben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 3. (Nyíregyháza, 1999)

Henzsel Ágota: XVII. századi életképek

falu közföldjeinek használatát, az erdőhasználatot, egyes munkák elvégzésének idejét. Istvándi faluban a Perényi és Kende család panaszt emelt, mert az erdő birtokosai közül néhányan távolabbi rokonaik és servitoraik (nagybirtokos személyi szolgálatában álló szegényebb nemesek) sertéseit is a közös erdőben hizlalták.

17 Megszabott rend szerint működött a határ őrzése, a tilosban járó állatok behajtása, ezek zálog fejében való kiváltása, valamint a büntetési eljárás. Súlyos büntetést szabtak a tilalomszegőkre, tolvajokra.

18 Tanulságos eset a dengelegieké. Néhány jobbágy, akik a tilalmas vetéseket, réteket és erdőket őrizték, irinyi bitang marhákat hajtott be. A behajtás díjában az irinyi pásztorokkal megegyeztek, majd áldomást ittak velük a falu kocsmájában. Ott az irinyi hajdúk közül Komáromi György a dengelegi Székely Tamást becsmérelni kezdte, gatyamadzagát kihúzta, mire gatyája a lába fejére esett. Mindjárt nagy verekedés támadt, a dengelegi csőszöket megverték, sőt meg is sebesítették.

19 Fontos volt a falu határának pontos ismerete, mert a határok miatt gyakran támadt vita a szomszédokkal. A török hódoltság területén törökösséggel vádolták azt a települést, amely török hatósághoz fordult határvitája ügyében. A Pest-Pilis-Solt megyei Keresztúr lakói panaszolták, hogy a szomszéd falusiak az ő földjük egy részét a török erejével megszerezték, és így állítottak új határjeleket.

20 Más hódoltságbeli faluk a megye végrehajtó közegei számára a török hatóságoktól és a magyar földesúrtól is engedélyt kértek a határmódosításra.

21 Nemzetes nagykállói Kállay Miklós azért tiltakozott a vármegyénél, mert a Szabolcs megyei Semjén és Panyola falu között sokan felhagytak a közút használatával. Az utazók, kereskedők és mások is az ő földjén keresztül, egyenes úton akartak járni, amivel tetemes kárt okoztak neki.

22 A nemesi birtok adásvételének tilalma miatt gyakori volt ezek zálogba adása. Tulajdonosuk szerződésben rögzített feltételekkel bizonyos pénzösszeg fejében leköthette birtokát vagy egyéb javait. A zálogos 17 Balogh, 1986. 1615. okt. 24. 18 Imrén István: Erdélyi eleink emlékezete, 1550-1850. Társadalom- és gazdaságtörténetitanulmányok. Kolozsvár, 1999. 115. p. 19 Balogh, 1986. 1607. máj. 8. 20 Borosy, 1983. 370. bejegyzés 21 Borosy, 1983. 526., 539. bejegyzés 22 Henzsel, 1996. 493. bejegyzés