Ünnepek és hétköznapok a történelemben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 3. (Nyíregyháza, 1999)

Kujbusné Mecsei Éva: Ünnepek és ünneplések

Egyre személytelenebbé váló, magányosságba sodró világunkban mindinkább pszichikai szerepe lesz az ünnepeknek. A hivatalos ünnepeken túl találjuk meg a magunk kis „szent idejé"-t, amikor megállunk és egész lényünkkel odafordulva befogadjuk a szépet, a jót, az emberit! Ismerjük, akarjuk, tartsuk meg rohanó világunk szürke hétköznapjai közé színt varázsoló ünnepeket! Gazdagabbak leszünk általa! Ünnepek és ünnepi szokások Téli ünnepek és jeles napok András-nap (november 30.): férjjósló nap, ill. ez a malacvásárlás napja is (andrási malac jó hízó lesz) Borbála-nap (december 4.): dologtiltó nap, fonni és varrni tilos Advent (a karácsony előtti 4 hét): fő a vallási áhítat, a karácsonyra való lelki felkészülés, termésjóslásra is alkalmas időszak (ha zúzmarás a fa, akkor jó termés várható) Miklós-nap (december 6.): mikulás, alakoskodás Luca-nap (december 13.): a Gergely-naptár bevezetése előtt erre a napra esett a téli napforduló, dologtiltó nap, amelyhez gonoszűző és jósló tevékenységek fűződnek (Luca-szék) Luca-naptól karácsonyig tart az ünnepi előkészülés ideje: - a Szent Család megjelenítése (bábukkal, képen) és elhelyezése az ünnepváró helységben -ostyahordás (A harangozóné sütötte a böjti vacsoránál fontos ostyát és küldte szét a családoknak a jó tanuló, az átadáskor a verset elmondani tudó diáklányokkal. Az ostyáért cserébe élelmiszereket adtak.) - betlehemezés Tamás-nap (december 21.): a disznóölés napja