Ünnepek és hétköznapok a történelemben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 3. (Nyíregyháza, 1999)

Kujbusné Mecsei Éva: Ünnepek és ünneplések

Ádám, Éva napja (december 24.): karácsony böjtje, az ünnepi előkészü­lés ideje (takarítás, sütés, főzés); vigília: a halott természet életre igézésére, a kezdődő új esztendőre, az emberi megújulásra való előkészület Karácsony (december 25. és 26.): böjtjéhez többféle jóslás is kapcsoló­dik, pl. időjárás jóslása (ha Karácsony zöldell, akkor Húsvét fe­hérlik), halál-, férjjóslás. A karácsonyi vacsora szokás szerint fokhagyma, alma, dió, egy egész kenyér. Az asztal sarkán néhány szem búza, árpa kell, hogy legyen, az asztal alatt magvak a kará­csonyi tyúkoknak, hogy jobban tojjanak. A vacsoránál az asztalra raktak mindent, hogy a gazdasszonynak ne kelljen felállnia, mert ha nyugodtan vacsorázik, akkor ülősek lesznek a kotlói is. Fő ételek: leves, mákosguba, aszalt gyümölcs. Étkezés előtt a gazda egy pohár pálinkával mond köszöntőt, utána egy gerezd fok­hagymát kap be mindenki (sóba mártva, túrós bélesbe téve vagy ostyába csavarva) boszorkánykísértés ellen. A karácsonyi asztal morzsáját elégették vagy eltették emberi betegségek gyógyítására és állatok megrontása ellen. A karácsonyi vacsorakor nem jó sok vizet inni, mert aki iszik, az nyáron is sok vizet kívánva nem bírja majd az aratás. Ezért a férfiak bort, az asszonyok és gyerekek gyümölcslevet, szörpöt it­tak. Máig őrzött, karácsonyhoz kötődő szokás a faállítás, betle­hemezés, kántálás. Karácsony és újév közötti ünnepi időszak (két karácsony közötti idő): a tilalomtartás ideje: nem főztek babot, borsót, nehogy a család tagjai kelésesek legyenek tőle, nem varrtak azért, hogy a tyúk jól tojjon (be ne varrják a fenekét), nem volt szabad mosni, csöpögő ruhát kiteríteni, mert az az aprójószág elhullását okozhatja stb. István-nap (december 26.): regölés, termésjósló nap (ha a fák koronáját süti a nap, akkor jó termés várható) János-nap (december 27.): bor- és almaszentelés Aprószentek napja (december 28.): a betlehemi gyermekgyilkosság em­lékünnepe, mikor termésjóslásként a gyerekeket „megsuf­rángolták", hogy jó termés legyen Újév vagy Kiskarácsony (január 1.): Krisztus körülmetélésének ünnepe (circumcisio): újévi köszöntések. A nomadizáló pásztornépeknél az évkezdet ősszel vagy tavasszal volt. Magyarországon a XVI.

Next

/
Oldalképek
Tartalom