Ünnepek és hétköznapok a történelemben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 3. (Nyíregyháza, 1999)

Galambos Sándor: „Jót s jól” (A jótékonyság egyes formái Nyíregyházán a dualizmus korában)

legkitűnőbbnek mond ki. " Az elsődleges feltétel — a balesetet szenvedett tűzoltó segélyezése — mindenképpen szociálisan (is) motivált, míg a második már teljesítményelvü. Az iskolai adományokat a kamatok folyósításának időtartama szerint két csoportra oszthatjuk. Az ösztöndíjak több éven keresztül biztosítottak ugyanannak a tanulónak kedvezőbb anyagi körülményeket. A jutalomdíjak és a segélyalapítványok kuratóriumai pedig évenként döntöttek a kedvezményezettek személyéről. A segélyalapítvány természetesen szociális jellegű, tanulmányi követelményt nem támasztott. Annál inkább megtették ezt az ösztöndíjak és a jutalomdíjak, de ezek többségében is fellelhető a szociális mozzanat. A legtöbb alapítványt a megye egyetlen gimnáziumának, a nyíregyházinak a tanulói számára írták ki. Néhány adományozó, mint például dr. Békési Ignác, Bleuer Sámuel és Várallyai Ferenc csupán annyit rögzített az alapítólevelében, hogy szegény sorsú, jó előmenetelű diákokat kíván támogatni. Burger Mihály 1902-ben ezekhez az alapfeltételekhez azt a kiegészítést csatolta, hogy az árvákat előnyben részesítsék. A jómódú Haas család négy év alatt két leánygyermeket veszített el. A nagymama a szeretett unokák emlékét alapítványokkal is meg kívánta örökíteni. Mind a két adomány a leányiskola továbbtanulni szándékozó, jó magaviseletű, jeles eredményű és szegény sorsú növendékét segítette. Hogy a világ eseményei a XX. században már a legkisebb közösségek életére is hatást gyakoroltak, azt a két alapítvány feltételrendszerében meglévő különbség is mutatja. A Klár Veráról elnevezettet 1912-ben, míg a Haas Etelka nevét viselőt 1916-ban hozta létre Haas Mórné. Ez utóbbiban már helyet kapott az a kitétel, hogy a feltételeket egyébként teljesítők közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek édesapja hősi halált halt vagy rokkanttá vált az első világháborúban. Az eddigiekből is láthatjuk, hogy a duális alapítványokat preferenciasorrendjük alapján két csoportba sorolhatjuk. Az egyik típus feltételeiben egyforma súllyal szerepel a szociális és a teljesítményelv. A másik típus az alapfeltételek mellett kiemelten szociális szempontot is feltüntetett. Ez azt jelenti, hogy ha az alapfeltételeknek többen is megfeleltek (ahogy az többnyire meg is történt), akkor a szegényebb, hátrányosabb helyzetű tanuló esélyei nőttek meg a támogatás elnyerésére.