Ünnepek és hétköznapok a történelemben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 3. (Nyíregyháza, 1999)

Galambos Sándor: „Jót s jól” (A jótékonyság egyes formái Nyíregyházán a dualizmus korában)

nevelő, oktató, társas, tudományos, művészeti, vallásos, önsegélyző és jótékony célúak. A rászorultakon gyakran nemcsak az arra „szakosodottak" igyekeztek segíteni. A Szabolcsvármegyei általános tanító egyletet 1876-ban alakították meg Nyíregyházán. A tanítók fontosnak tartották, hogy a szakmai programok mellett a fennállás első húsz évében több mint ezer forintot juttassanak országos jótékony egyesületeknek. A Felekezetnélküli népnevelési egyletet Lukács Ödön református esperes, a város első történetírója 1891-ben alapította meg. 62 alapító fejenként 10-10 forintot adott az egylet céljaira, vagyis hogy felekezetre való tekintet nélkül segítsék a vármegyei szegény iskolaköteles tanulókat. A további pénzgyűjtés módszere az volt, hogy a megye nagyobb településein a forgalmasabb helyeken perselyeket helyeztek el, amelyek felügyeletével egy-egy tagot bíztak meg. A kimondottan jótékony célú egyesületek közül a Jótékony nőegyletét már 1851-ben létrehozták árva leánygyermekek 16 éves korukig történő felkarolására és gyámolítására, majd elhelyezésükre, de a Bachrendszer sanyarú viszonyai közepette hamarosan kénytelen volt beszüntetni működését. 1866. október 28-án alakultak újjá a polgármester feleségének, Draskóczy Sámuelnének a vezetésével. A korábbi céloknak megfelelően évente 14-16 árvát segélyeztek, árvaházat tartottak fenn, 1885-ben nőipariskolát alapítottak. A nőegylet bevételei több forrásból tevődtek össze. Jelentős hányadot tett ki a tagdíj. Az első világháború előestéjén például háromszázharminc tagot regisztráltak. Többféle tagsági viszony létezett. Az alapító egyszer s mindenkorra 50 forinttal lépett be az egyletbe. A rendes tag évi három, a pártoló évi kettő forint díjat fizetett. A segélyző tetszés szerinti összeget juttatott, míg a tiszteletbeli tagot érdeme alapján választották ki. Az egylet a bevételek növelésére bálokat, teaestélyeket, műkedvelő előadásokat, nyári ünnepélyeket, szüreti mulatságokat rendezett. Ezek mellett egyedi adományok és az egylethez kapcsolódó alapítványok kamatai gazdagították a kasszát. Évente kétszer tartottak közgyűlést. Az irányítást és az ügyek intézését az elnök, a 2-2 alelnök és pénztáros, továbbá a szertárnok, a jegyző és a titkár végezte. Ez utóbbi tisztséget 1874-től három évtizeden keresztül Leffler Sámuel gimnáziumi tanár töltötte be. A millennium idején