Ünnepek és hétköznapok a történelemben - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 3. (Nyíregyháza, 1999)

Galambos Sándor: „Jót s jól” (A jótékonyság egyes formái Nyíregyházán a dualizmus korában)

emelkedett. 1850 és 1910 között népessége megháromszorozódott, elérte a 38 ezer főt. A lakosság nagyobbik fele a mezőgazdálkodásból élt, az iparban foglalkoztatottak aránya 20 %-ot, míg a hivatalnoki gárda 10 %-ot tett ki. A vallásfelekezeti hovatartozás szerint a szlovák ajkú földművesek 1753. évi letelepítésétől fogva meglévő evangélikus fölény megmaradt, habár az arány az eltelt másfél évszázad alatt némileg csökkent (42 %). A második legnépesebb felekezet tagjai, a római katolikusok 25 %-ot képviseltek, míg a reformátusok, görög katolikusok és az izraeliták nagyjából azonos számban tették ki a lakosság egyharmadát. A civil egyesületek és alapítványok száma a polgári korszakban emelkedett meg igazán. A polgári erkölcshöz, világlátáshoz hozzátartozott a részvétel a különböző egyletekben, illetve az, hogy a tehetős polgár összegyűjtött vagyonának egy részét szűkebb-tágabb közösségének adományozta. Az ilyen önkéntes felajánlások részben egyletek javára történtek, részben alapítványokat hoztak létre belőlük. Lehetetlen minden jótékony cselekedetet — érdemük szerint — fel. sorolni, de az kétségtelen, hogy nagy szükség volt e téren a civil kezdeményezésekre. A polgári korszakban már állami, hatósági intézkedéseket is hoztak a szegényügy kezelésére, ezek azonban országosan az összlakosság kb. 1 %-át érintették. Tehát egyrészt messze nem fogták át a rászorultak ennél jóval szélesebb körét, másrészt a juttatás mértéke nem tette lehetővé a biztonságos megélhetést. A laza szövésű szociális háló befoltozása igényelte a társadalom aktív részvételét. A segélyek nagyságának érzékeltetésére célszerű az adott pénzösszegek értékét, vásárlóerejét néhány adattal jelezni. Magyarországon a kiegyezés idején 1892-ig a forint volt a fizetőeszköz. Ekkor tértek át az aranyalapú valutára, a koronára, de a századfordulóig elfogadták a forintot is. Két korona ért egy forintot. Az infláció szinte jelentéktelenül alacsony volt a világháború kirobbanásáig, ezt követően viszont meglódult. 1898-ban a Nyírvidék, a megye legjelentősebb periodikája egy évi előfizetési díja 4 forint volt, 1918-ban már 32 korona. 1880-ban a gimnáziumi tápintézeti ellátás (ebéd, vacsora) 50 forintba került, 1913-ban 160 koronába. 1898-ban 1 q búzát 7,50 forintért, 1 kg fehér babot 57 krajcárért lehetett megvenni. Nyíregyházán a kiegyezést követően több tucat egyesület működött. Egyesületeket számtalan céllal hívtak életre. Voltak közöttük például