Előadások Szabolcs és Szatmár megye múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 2. (Nyíregyháza, 1998)
Reszler Gábor: Cselédsors a század-fordulón
helykeresés, alkudozás helyenként az előző év nyarán, őszén elkezdődött. Ahol sok volt a szegény, ott komoly beajánlás kellett ahhoz is, hogy a gyermekből ostoros béres legyen. A téli munkahelycsere, az ezzel járó költözés megnehezítette a cselédek életét. Jósa András 1896-ban indítványozta, hogy a cselédek ne január első napjaiban költözzenek. A törvényhatóság találjon alkalmasabb időpontot, amikor a költöző cselédek testi épségét semmi sem veszélyezteti. Mivel a képviselőtestület szerint az indítvány általános egészségügyi szempontokon kívül felette fontos gazdasági érdekeket érint, az indítványt véleményezésre a FelsőTiszavidéki Gazdasági Egyesülethez továbbították. 28 A gazdák a mezőgazdasági munkák időben történő elkezdését és folyamatos végzését tartották elsődlegesnek, ezért a cselédek munkába állásának rendjében a következő években sem történt változás. Fehér vármegye az éves mezőgazdasági cselédek szolgálatba lépésének időpontjául április elsejét javasolta 1906-ban. Szabolcs vármegye november elejét tartotta jobbnak, amely az előkészített cselédtörvénytervezetbe is bekerült. 29 A költözés előkészítéséhez a cselédasszony már a nyáron hozzálátott. Úgy tárolták a zöldségeket, burgonyát, hogy könnyen vihető legyen: Káposztát ilyenkor nem savanyítottak, ami egyébként általános szokás volt. November végén, december elején disznótoroztak, hogy a szalonnát, húst átjárhassa a sós lé, a kolbászt és a húst a füst. Ha nem volt túl távol az új hely, akkor a kapott cselédlakást az asszony előre kimeszelte, felmázolta. A pakolás napján zsákba szedték a padról a kukoricát, a termelt vagy kommencióba kapott főzelékféléket (babot, borsót, lencsét) szütyőbe rakták. A jól tejelő tehenet és a fiaskocát inkább magukkal vitték. A béres családot az új gazda szállította el ökrös vagy lovas szekéren. 30 SZSZBML, IV. B. 404. Szabolcs vármegye közigazgatási bizottságának iratai, 1876-1944. Szabolcs vármegye képviselőtestületi jegyzőkönyve, 1896. január 9. " 9 SZSZBML, IV. B. 402. Szabolcs vármegye törvényhatósági bizottságának iratai, 1872-1944. 1906. évi jegyzőkönyv Végül az 1907. évi XLV. tc. nem egységesítette országosan a cselédszegődtetés időpontját. 30 Pusztainé Madár Ilona: Uradalmi cselédek Békés megyében. Békéscsaba, 1982. 37-40. o.