Előadások Szabolcs és Szatmár megye múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 2. (Nyíregyháza, 1998)

Szakállas Sándor: Szabolcs megye rövid története és társadalma 1526–1790 között

miatt az öt varmegye azonban külön eljárás nélkül visszatért a királysághoz. II. Rákóczi György 1657. évi lengyelországi hadjáratában és hadserege knmi fogságában sok felfogadott hajdú és szabadlegény vett részt és sínylődött. A kaland után Rákóczi a török ellenében Lipót császár felé orientálódott. Segítség fejében átadta Kalló várát, de segítséget nem kapva, 1659-ben visszavette a várat. II. Rákóczi György 1660. évi halála után a török igényt tartott a Rákóczibirtokokra (Felső-Magyarország, a Partium, Várad, Munkács és Ecsed vára). Ez nem valósult meg szerencsénkre, de Várad 1660ban elesett. A Rakamazon táborozó királyi hadak nem mentették fel a végveszélybe került várat. Várad elestével fontos stratégiai helyzetbe került Kalló. Kicsisége miatt azonban nem tudta átvállalni annak szerepét. Az Erdélyben kirobbant fejedelmi viszályok és a török portyázások miatt 1660-62ben Rottal és Montecuccoli vezetésével meg-megjelentek a császári csapatok a megyében, de inkább csak sarcolásuk, nem pedig törökellenes harcuk a jellemző. A Szeidi-járás (budai pasa) ideje (1660) volt a megye történetének egyik mélypontja, amelyből csak a vasvári béke után tudott kikerülni. A béke értelmében Szabolcs megye ismét Habsburg fennhatóság alá került (1664). Sajnálatos módon alakult a XVII. század második felében a megyében élő hajdúság sorsa. Az 1659. évi országgyűlésen megyénk nemesei kérésére a rendek az 1605. évi hajdú városokon kívüli hajdútelepeket visszarendelték a jobbágyi állapotba. A meginduló szabadparaszti fejlődés így megrekedt, sőt visszafordult Bátorban, Nyíregyházán, Tégláson, Bűdön, Kallón, Balsán és Királytelek településeken. Az egyre kockázatosabb katonáskodás miatt a Böszörményből (Uj)Fehértóra és Bökönybe települt hajdúk maguk kérték Rákóczi Lászlótól 1663-ban, hogy kötelezettségeiket évi 100 tallérral megválthassák. 1664-ben Szentmihály hajdúi kértek hasonlót földesuruktól, Csáky Istvántól. Nyíregyháza hajdúkiváltsága az 1680-as évek végére a település nagy részének elpusztulásával szűnt meg.