Előadások Szabolcs és Szatmár megye múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 2. (Nyíregyháza, 1998)

Szakállas Sándor: Szabolcs megye rövid története és társadalma 1526–1790 között

A Wesselényi-összeesküvés után kirobbant kuruc mozgalom résztvevői Szabolcs megyén keresztül vonultak Erdélyből Északkelet-Magyarország felé. Támadásaik következtében 1672 augusztusában elesett Kalló és Kisvárda. A györkei kuruc vereség (1672. október 26.) visszajuttatta a két várat a császár kezére. 1675-ben ismét Káliónál folyt a harc. A császári csapatok itt vereséget szenvedtek, de Böszörménynél revánsot vettek a kurucokon. 1676-ban a bujdosók szenvedtek vereséget Kalló alatt, amiért a királyhű hajdúvárost, Nánást dúlták fel bosszúból. A Thököly-felkelés idején a megye többnyire a kurucok felvonulási útvonala és telelő bázisa volt. Nagy vok a pusztulás. 1681ben az egyesült kuruc-erdélyi és török csapatok dúlták a megyét, visszavették Böszörményt és Kalló várát. Thököly szinte elviselhetetlen terheket rakott a megyére. Követeléseit a megye vezetőinek lefogásával is kicsikarta. Porcióztat, 1682-ben Kalló várát rendeli megjavítani. Az 1680-as évek közepén megindult felszabadító háborúk is nagy veszteséget okoztak Szabolcs megyének. A császári seregek nemcsak a törökre mértek egyre nagyobb csapást, de pusztult a háborúban a megmaradt népesség is. 1685 októberében elfoglalták a kurucoktól Kalló, Kisvárda és a Felső-Tisza-vidék kisebb várait. A kurucok visszavonulását betetézte Thököly váradi elfogatása október végén. Thököly „magyaros" sanyargatásait 1686-ban Caraffa tetézte, amikor 100 ökrös szekérrel kellett Szolnokig forspontozni a megyének. A háborús helyzet csak 1692-ben, Várad visszafoglalása után szűnt meg. A megbékélés azonban nem következett be, mert a „fegyverrel szerzett" országban 1697-ben ismét kiéleződtek a társadalmi-nemzeti ellentétek. A hegyaljai főpróba ekkor még megbukott (1697). Hiába bontott zászlót Esze Tamás vezetésével 1703. május 21én a jobbágyság a Bereg megyei Váriban, Tarpán, majd másnap Beregszászban. A Rákóczi-szabadságharc kezdetén a helyi nemesség inkább a békesség mellett volt. A korábbi mozgalmak veresége óvatossá tette őket. A brezáni és naményi pátensek és a kezdődő hadi sikerek ellenére a kisvárdai várba húzódott nemesség — Rákóczi emlékiratai szerint — csak semlegességet fogadott. Kallót azonban