Előadások Szabolcs és Szatmár megye múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 2. (Nyíregyháza, 1998)

Bene János: Nyíregyháza katonasága (1867–1944)

Bene János NYÍREGYHÁZA KATONASÁGA (1867-1944) „Nyíregyházát, amióta csak laktanyákban egyesítették a régi hadsereg csapatait, környékének talajviszonyai elsőrangú huszárhelyőrséggé avatták. Nem volt az országban még egy olyan város, ahol a huszár az istállóajtó mellől elindulhatott volna vágtában a világ mind a négy égtája felé — akár a város mellékutcáin át is — anélkül, hogy egy percre lekerült volna a megyét borító homokszmimaszőnyegről" — írta a város katonaságáról az 1930-as évek elején Marjay Keresztély nyíregyházi huszárőrnagy. A hadsereg jelenléte a múlt század második felétől egyre fontosabb szerepet töltött be Nyíregyháza gazdaságában, társadalmában, kultúrájában, a két világháború között pedig egyenesen stratégiai jelentőségű hely lett, ellenséges szomszédok és a bolsevizmus közelségében. Nem véletlen az, hogy már az 1920-as évek elejétől jelentősen megnőtt a város katonasága más fegyvernemek idetelepítésével, s ez a folyamat az 1930-as évek végétől pedig csak erősödött. Ebben a dolgozatban a katonaság itteni elhelyezéséről, 1867 és 1944 közötti szerepéről, a háborúkban való részvételéről szeretnénk — a terjedelem adta lehetőségek határain belül — átfogó képet adni. A fejezeteket maga a történelem jelölte ki, a cezúrát a két világháborúval húzva meg. Ezt a korszakbeosztást követjük mi is. /. A huszárság megjelenése Nyíregyházán Az 1867-es kiegyezés után az uralkodó, I. Ferenc József 1868. december 5-én szentesítette a magyar királyi honvédség felállításáról szóló XLI. törvénycikket, amely ugyan csak két fegyvernemet: 82 gyalogzászlóaljat és 28 huszár- valamint 4 dzsidásszázadot engedélyezett, de az 1848-49-es szabadságharcban annyi dicsőséget