Előadások Szabolcs és Szatmár megye múltjáról - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai IV. Füzetek 2. (Nyíregyháza, 1998)

Bene János: Nyíregyháza katonasága (1867–1944)

szerzett „honvéd" név és a magyar vezényszó ismét használatos lett ehazában. Ezen új katonaságból városunkba a szabolcsi 41. gyalogzászlóalj és a hajdúsági 15. lovasszázad került, egyelőre magánházakhoz, mert laktanya még nem volt. Ez csak 1876-ban oldódott meg a Honvéd utcai Serház épületének kaszárnyává való átalakításával. Még 1874-ben megérkezett a szatmári 14. lovasszázad is. Ekkor történt meg a lovasság ezredekbe szervezése is, s a nyíregyházi két század a kassai 5. honvéd lovasezred II. osztályát képezte. Egy év múlva a gyalogságot Kassára helyezték, s ettől kezdve csak huszárok szolgáltak Nyíregyházán, a II. osztály részére kibővített és egy tűzvész után átépített laktanyában. 1889-re az érvényes hadrend szerint már három századra bővült a huszárosztály. Ebben az időszakban, a XIX. század utolsó harmadában induh meg a városi ipar, kereskedelem fellendítésére egy nagyarányú építkezési hullám, melynek keretében már 1880-tól foglalkoztatta a városatyákat egy teljes létszámú huszárezred befogadására alkalmas laktanya építésének ügye. A több mint ezer huszár, ló itteni elhelyezése nagyban lendítené a város forgalmát, vélte az egyik tábor, míg a másik a közerkölcsök hanyatlásával replikázott. Végül is az építtetni akarók tábora győzött, s 1887-ben Soukup Adolffal, Kassa főmérnökével a tervekre, 1889. november 21-én pedig a Jiraszek és Krausz szegedi céggel a kivitelezésre kötötték meg a szerződéseket. A szükséges összeget, mintegy egymillió forintot a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól vette fel a város. A vállalkozó cég 1890. március 27-én kezdte meg a munkát, s alig másfél év múlva, 1891. október 19-20-án a város már át is vette az Osztrák-Magyar Monarchia akkor egyik legkorszerűbb, pavilonrendszerű lovassági laktanyáját az állomás mögötti, nagyjából 30 holdas telken, melyhez még a Tokaji úton egy csapatkórház és a városon kívül pedig egy 312 holdas gyakorló- s lőtér is tartozott. Ebbe a kaszárnyába érkezett ünnepélyes külsőségek között 1891. november l-jén a császári és királyi 14. huszárezred Lenk Albert ezredes parancsnoksága alatt. Itt kényelmesen elfért az ezredtörzs, a 3-3 századból álló két osztály és a pótkeret is. A hadrendi változások miatt 1894-ben a 14. huszárezred Csernovicba került, helyükbe 52