Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)
Henzsel Ágota: A nemesi vármegye és a vármegyei jegyzőkönyvek a XVI–XVII. században
vármegyék nemessége a nemesi felkelés (generális insurrectio) keretében személyesen vett részt a harcokban. Terhes kötelezettségként hárult a vármegyékre a területükön levő végvárak ellátása és a munkaerő biztosítása gyakori javításukhoz. Ügyelniük kellett a közrend fenntartására, feladatuk volt a latrok és gonosztevők üldözése. A vármegye megszabhatta a területén érvényes mértékeket és árakat is. A nemesi vármegyei bíráskodás, amely a megye nemességének elsődleges kiváltsága volt, kezdetben a közgyűlésen zajlott. Idővel ezt a tevékenységet a vármegyei törvényszék vagy ítélőszék vette át, sőt a törvényszék szakosodása folytán létrejött az alispáni és a szolgabírói ítélőszék is. A vármegyei törvényszék a nemesek büntető és polgári pereiben első fokon ítélt. A büntető ügyek körébe a rablás, erőszak, gyilkosság tartozott. A polgári ügyek vagyoni és személyi pereket jelöltek. Ide tartoztak az adóssági, zálog- és osztályperek, a szökött jobbágyok visszakövetelése, illetve a becsületsértések, hatalmaskodások ügyei. A törvényszék mint másodfokú bíróság ítélt az úriszékről, az alispáni és a szolgabírói ítélőszékről ide fellebbezett ügyekben. A földesúri bíróságon, az úriszéken egy szolgabíró és esküdt vett részt a vármegye képviseletében. A vármegyei törvényszék jelentőségét növelte, hogy mivel működését ritkán szüneteltette, állandó bíráskodási fórumként szolgált. A vármegyei tisztviselők A vármegye élén a főispán (supremus comes) állt, akit a király nevezett ki. Általában nagybirtokos, főrangú nemes töltötte be ezt a tisztet. Hivatali esküjét előbb a királyi biztosnak, majd a vármegyének is letette. Ennek megfelelően a központi hatalom képviselője és megbízottja volt, az uralkodó tetszéséig maradt hivatalában. Kialakult az örökös foispánság intézménye, a nádor pl. Pest megye örökös főispánja lett. A vármegye első tisztviselője, a megyei igazgatás tényleges vezetője az alispán (vicecomes). Hosszú fejlődés eredményeként vált azzá,