Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)

Pók Judit: Szabolcs és Szatmár megye földrajzi képe a XVIII. század végén

A síkságon megemlítendő következő nagyobb folyó a Borsóvá, amely Máramarosból érkezik, Lukovánál ér Bereg megyébe. Borsóvá helységnél két ágra szakad, főága Várinál a Tiszába torkollik, a másik Beregszászon át kelet felé folyik. Szélessége 30-70 lépés között változik, mélysége 6-8 öl. Kárász, márna és kecsege fordul elő benne, sőt rákokban is igen gazdag/

9 Zsombékos, ingoványos rétek, kisebbnagyobb mocsarak sora kíséri, melyek jó része soha nem szárad ki, mert áradásaival állandóan táplálja őket. A mocsaras talaj következtében az utak nehezen járhatók, áradáskor inkább az országutakat tanácsos igénybe venni, bár a rajtuk lévő rossz kis fahidak sem könnyítik meg az utazó dolgát. A Borsóvá helységnél feljegyzett masszív, szilárd fahidak kivételnek tekinthetők. Kovászónál például csak egy komp van a Borsován, de az is csak könnyű járművek számára alkalmas. E nagyobbakon kívül a Csaroda, a Vérke, a Szernye és számtalan kisebb-nagyobb patak, ér keresztül-kasul szabdalja ezt a Tisza és Latorca közti, Lehoczky szerint 24 négyzetmérfoldet kitevő síkságot, amely áradáskor egy nagy tóhoz volt hasonlítható, melyen jószerivel csak csónakon lehetett közlekedni.

40 A beregi síkság nagy vízfelületei kapcsán szólnunk keli a Szernye mocsárról még, mely Budinszky János mérnök 1794-ben Bereg megye által is hitelesített adata szerint 28.701 holdat tett ki.

41 Ezt a tektonikus eredetű, mélyen fekvő területet a Vérke, a Mérce és más folyóvizeken kívül a környező, magasabban fekvő területekről ide lefolyó csapadékvizek is állandóan táplálták. A hatalmas és állandóan víz alatt álló terület a legforróbb nyári napokon is, a katonai felvétel szerint, mindöszsze egy-kétezer lépésnyire száradt ki. Csak olyankor lehetett a szélein és magasabb zsombékos szigetein szénát kaszálni, legeltetni. Beljebb azonban az igen mély és ingoványos víz gyalog vagy lóháton áthatolhatatlan volt. Szélein több falu települt meg, Gát, Dercén, Fornos, 39 Bél Mátyás - Laurentsik Keresztély: Bereg megye leírása. In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás V-VI. Szerk. Dr. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1985. (a továbbiakban Bél M. - Laurentsik K.) 16. o. 40 Lehoczky I. köt., 39. o. 41 Uo. 53. o. (1100 négyszögöllel számítva)