Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)

Pók Judit: Szabolcs és Szatmár megye földrajzi képe a XVIII. század végén

Győrteleknél szintén 80-100 lépés, de sekély: 2-3 láb. A tavaszi áradáskor sok-sok mérföldnyire

30 elárasztja a környéket, az utakat, olyannyira, hogy nem egyszer a Tiszával is összeér. Jelentős folyója Szatmámak a Kr aszna. Erdélyből ered, eleinte gyorsfolyású, majd lelassul. Ecsed alá már lassú, zavaros vízként érkezik, majd kelet felé folyva Szamosszegnél torkollik a Szamosba. Bél Mátyás arról ír, hogy hajdanán igazi mederben Majténytól északra, Nagykárolyt és Kaplonyt érintve a Tiszába folyt, de a Báthoryak elterelték Ecsedhez a vár védelmére. Majtény fölött ő végigjárta a régi mederrészeket.

31 Kis- és Nagymajténynál egyébként a Kraszna 10-20 lépés széles, mélysége 2-3 láb. Partja meredek, csak a hidakon és gázlókon lehet átkelni rajta. Kocsordnál, ahol több ágra szakad, 20-30 lépés. A síkságon tulajdonképpen nincs is partja, sás és nád növi be a széleit. Számtalan kisebb-nagyobb mocsarat táplál, ezek közül a legnagyobb és legnevezetesebb az Ecsedi-láp. A Kraszna keresztülfolyik rajta, de itt a folyómeder felismerhetetlen. A tavaszi árvíz idején a Láp körüli falvak határai rendszerint víz alatt állnak. A sok kártétel mellett hasznosítani is tudják a lakosok a Lápot: igaz, hogy szántóföldeket nem találunk, a vízből kiemelkedő szigeteken lévő sok dús rétről azonban jó minőségű szénát kaszálnak. A nád, a gyékény korlátlanul áll rendelkezésre. A haszonvételek között említendő még a halászat és csikaszát. A katonai felvétel idején a Láp hosszában 5, szélességében 1,5 mérföldre terjed ki. Nagyrészt nád növi be, járhatatlan, azok a helybeli lakosok azonban, akik úgy ismerik az áthatolhatatlan mocsárvilágot, mint a tenyerüket, átmerészkednek rajta. A megkezdett, de félbeszakadt lecsapolási munkák nyomai felfedezhetők mind a térképszelvényen, mind a leírásban: az ecsedi kastélynál már meglévő árkokról beszélnek, amelyek mentén egyesével, gyalogosan lehet közlekedni. Ecsed mezővárosnál pedig megemlítik, hogy a Krasznát a jövőben egy ásott csatorna útján kívánják mederbe szorítani. Gr. Károlyi Ferenc végezte az első lecsapolási munkálatokat, amit fia, Antal is folytatott. 30 1 osztrák mérföld = 4000 bécsi öl - 7,58 km 31 Bél Mátyás, 27. o.