Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)

Kujbusné Mecsei Éva: Röviden a diplomatikáról.

oklevél-, érem-, címer- kor-, pecséttant stb. Ezek összefoglalását adta Mancini Antal jezsuita tanár tankönyve. 1777-ben jelent meg az első magyarországi okleveles vitairat, amely II. Szilveszter pápának Szent István királyhoz intézett bullájával foglalkozott. A diplomatika tudományába bevezető második tankönyv az 1787-től a budai egyetemen tanító Schwartner Márton nevéhez fűződik. E könyv nyomán írta meg az első magyar nyelvű oklevéltani kézikönyvet Perger János ügyvéd 1821-ben. De az oklevéltani szakirodalom a XVIII. század folyamán csak a történetkritikai alapon folytatott okleveles vitáig és a német minták alapján megírt tankönyvekig jutott el. Az oklevéltan további fejlődésének előfeltétele a levéltárak anyagának feltárása volt. Az oklevélmásolatok rendszeres gyűjtésének és kiadásának szükségességét először Kovachich Márton vetette fel 1790-ben. Az Árpád-kori oklevelek kiadására Fejér György vállalkozott, aki 1824-1844 között Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis című sorozatában az 1439-ig kelt okleveleket adta közre. Az 1437-1498 évekből származó okleveleket 1853-1857 között gróf Teleki József adta ki A Hunyadiak kora Magyarországon címmel. 1857-ben Teutsch és Firnhaber szerkesztésében indult az Erdélyi Okmánytár, amelynek azonban csak egyetlen kötete jelent meg. Horváth Mihály a brüsszeli levéltárban és a burgundi könyvtárban található középkori okleveleket, Theiner Ágoston pedig a pápai regesztakönyvekből kiírt magyar vonatkozású, a pápához, ill. a pápa által írt leveleket adta ki. 1860-ban Fejér után Wenczel Gusztáv tett kísérletet nagyobb szabású okmánytár kiadására Arpádkori új okmánytár sorozatával. Ezzel egyidőben indult meg a Hazai okmánytár, amely a dunántúli levéltárak kincseit aknázta ki. Minthogy a hiteles helyekként működött káptalanok és konventek levéltárai okleveleikről csak hatósági rendeletre adtak ki másolatot, a tudományos kutatást nagyban segítette, hogy gróf Kemény József a gyulafehérvári káptalani levéltár anyagának ismertetésén túl az ott található okleveles anyag kivonatos közlésére is vállalkozott. A hiteles helyek történetével, működésével először Jemey János foglalkozott a