Előadások a történeti segédtudományok köréből - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai IV. Füzetek 1. (Nyíregyháza, 1998)
Kujbusné Mecsei Éva: Röviden a diplomatikáról.
Magyar Történelmi Tár II. kötetében. A hiteles helyek monográfiáját Erdujhelyi Menyhért készítette el, míg a működésről részletesen Eckhart Ferenc írt. A magyar oklevéltan megalapítása Fejérpataky László nevéhez fűződik, aki munkáiban felhasználta a külföldi szakirodalmat, az abban leírt módszereket is. A magyar okleveles forrásanyag feldolgozójaként ismertetést készített az Árpád-házi királyok kancelláriájának működéséről és személyzetéről. Ez volt az első magyar szakmunka, amely az egész korszak okleveles gyakorlatát vizsgálat tárgyává tette és vizsgálatai alapján olyan eredményeket állapított meg, amelyek az oklevélkritika számára értékesíthetőek voltak. Árpád-házi okleveleket tartalmaz Kubinyi Ferenc 1867-ben indult Magyar Történelmi Emlékek című kiadványa is. 1888-ban jelent meg a Hontvármegyei Okmánytár, amely a Hont vármegye magánlevéltáraiban fellelhető okleveleket közli, valamint a Zalavármegyei Okmánytár. 1870-től adták ki Kolozsvár, Szeged, Miskolc, Sopron város monográfiájával kapcsolatosan a városi levéltárakban fellelhető okleveleket. A Tudományos Akadémia oklevélkiadásai közül 1878-ban indult Nagy Imre szerkesztésében az Anjou-kori okmánytár, majd kiadásra került a Raguzai okmánytár, a Magyarország melléktartományainak oklevéltára, ül. megjelentek a Zsigmond-kori oklevelek. A XIX. század elején, a XX. század végén megindultak a levéltárismertető tanulmányok is, 1901-ben megjelent nyomtatásban Szabolcs vármegye levéltára Mohács előtt keletkezett okleveleinek jegyzéke. E kiadványban 23 oklevél latin nyelvű szövege és magyar regesztája található. 1923-ban indult meg az okleveleket is közlő Levéltári Közlemények című folyóirat. Míg az oklevélkiadásban és az oklevéltani értekezésben szép eredmények születtek, addig Perger óta nem írt senki összefoglaló kézikönyvet 1884-ig, amikor Horvát Árpád kéziratként kiadta egyetemi előadásait, oklevélhasonmás kiadásai pedig a Tudományos Gyűjtemény 1883-84. évfolyamaiban jelentek meg.