A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVÉLTÁRAK, HAGYATÉKOK - Henzsel Ágota: Debreczeni Tamás pataki prefektusságának első éve
HENZSEL ÁGOTA Debreczeni Tamás pataki prefektusságának első éve Debreczeni Tamás a 17. század első felének jelentős szereplője, kiemelkedő gazdasági szakembere volt. Előbb szatmári udvarbíró, majd tokaji, erdélyi, végül sárospataki prefektus lett. Hivatali működését a szepesi kamara alkalmazottjaként kezdte, ezt követően magánföldesúri, majd erdélyi fejedelmi szolgálatban állt.1 Amikor 1632 nyarán I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felkérte a pataki prefektusságra, a Magyar Királyság területén levő birtokainak irányítására, Debreczeni Tamás már elmúlt 60 éves. Talán egyikük sem gondolta, hogy a megbízást először csak egy évre vállaló Debreczeni haláláig, 1650-ig marad a Rákóczi család szolgálatában. Sárospatakon végzett prefektusi tevékenységéről a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Debreczeninek számos magyar nyelvű levelét - köztük az I. Rákóczi Györgynek írottakat - őrzi.2 A prefektus Sárospatakon, megbízója általában Gyulafehérváron tartózkodott, ezért levelezéssel tartották a kapcsolatot. Debreczeni két-három naponta, vagy még gyakrabban küldte beszámolóit a fejedelemnek, továbbította a híreket, tudósított minden említésre méltó eseményről. Az elvégzett munkákról leírta, hogyan történtek, a soron következő feladatról pedig, hogy ő hogyan gondolja. Levelei tömörek, lényegre törők, s bár a pataki időszak kezdetéről hiányosan maradtak meg, hasznos forrásként szolgálnak Debreczeni Tamás I. Rákóczi György birtokain végzett prefektusi működésének tanulmányozásához. A levelek esetenként annyi információt hordoznak, hogy nem lehet minden vonatkozásukat egyszerre kifejteni. A dolgozat az első Patakon töltött év papírra vetett eseményeinek, Debreczeni szerteágazó tevékenységének is csupán töredékét érinti. Az új állomáshelyét elfoglaló Debreczeni és a magyarországi birtokainak kezelését újjászervező Rákóczi elképzeléseit és a megvalósításukra tett intézkedéseket próbálja követni. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem gazdaságpolitikájában kiemelt szerepet kapott a földbirtok gyarapítása és a gazdálkodás jövedelmezőségének növelése.3 1 Debreczeni-Droppán Béla: Egy gazdasági szakember a XVII. századból: Debreczeni Tamás működése. Fons, 2004. 3. sz. 447-501. 2 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Magyar Kamara Archívuma, E 190. Archívum familiae Rákóczi (a továbbiakban AFR). A dolgozatban 1 db 1632-ből és 24 db 1633-ból fennmaradt, Debreczeni Tamás által I. Rákóczi Györgynek írt levelet használtunk fel. (I. Rákóczi Györgynek 1633-ból 4 db Debreczeninek írt levelét ismerjük.) 3 Péter Katalin: A fejedelemség virágkora (1606-1660). In: Erdély rövid története. Főszerk. Kö- peczi Béla. Budapest, 1993. 291. 187
