A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVÉLTÁRAK, HAGYATÉKOK - Henzsel Ágota: Debreczeni Tamás pataki prefektusságának első éve
Henzsel Ágota A birtokközpontok ekkor katonai őrséggel is ellátott megerősített helyek, várak voltak, élükön a kapitánnyal. A majorsági gazdálkodást folytató nagybirtok ügyeit udvarbíró (provisor, tiszttartó) intézte, a több uradalmat magába foglaló birtok-komplexumok irányítását végezte a prefektus (jószágkormányzó). Az udvarbíró munkáját a számtartó, felügyelők, ispánok és íródeákok segítették. Sárospatakon 1632-ben Rőthy Orbán töltötte be a kapitányi tisztet, az udvarbíró Bodor Benedek volt.4 A Sárospatakra, Chernél György helyére 1632. szeptember 9-én érkező Deb- reczeni Tamás az őt hivatalába bevezető Ibrányi Mihály mellett velük találkozhatott először, általuk ismerkedett az új viszonyokkal. Debreczenit a fejedelem levelekben már előre tájékoztatta, tennivalóit meghatározta. Ezek tartalmára a prefektus 1632. szeptember 11-én kelt válaszában vannak utalások.5 A rábízott jószág állapotát Patakon személyesen is felmérte. Először a borok felől tájékozódott a kulcsároknál; sokallta a tavalyról megmaradt készletet. A jövedelmező bortermelésre megkülönböztetett figyelmet kellett fordítania. A közelgő szüreten akart - fejedelmi utasításra - az uradalmi kocsmák számára bort felvásárolni, hogy haszonnal adhassa tovább.6 I. Rákóczi György Patakon mészárszéket működtetett, ahol naponta vágtak és mértek ki szarvasmarhát, ezzel is gyarapítva a bevételeket. Debreczeni a mészárosoknál szerzett benyomásait, észrevételeit is megosztotta a fejedelemmel: A vágómarha legyen kövér; a sovány jószágot olcsón sem érdemes megvásárolni, mert hizlalni kell. Vágásra az ökör jobb a meddő tehénnél, mert húsát és bőrét szívesebben megveszik. A több uradalomba szervezett Rákóczi-birtok működésének áttekintéséhez számos információra volt szüksége mindkettőjüknek. Az egyes települések föl- desúmak járó szolgáltatásait urbáriumok és rendtartások szabályozták. Debreczeni Tamás ezeket tanulmányozta, memorizálta, a hiányzókat pótolni kérte, hogy el tudjon igazodni új munkaterületén. Már első levelében kérte Rákóczit, hogy engedje Erdélyből Sárospatakra Ákossi Istvánt és Gyarmathi Gergely deákot, hogy hozzákezdhessenek az urbáriumok készítéséhez. Szüksége volt a munkájukra, mert az írnokok gyakorlottak voltak az urbáriumok, gazdasági kimutatások összeállításában. 1633 januárjában a prefektus átküldte a rendelkezésre álló szabályzatokat I. Rákóczi Györgynek Erdélybe, hogy a fejedelem maga döntsön az esetleges 4 Makkai László: I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai. Budapest, 1954. (a továbbiakban Markai, 1954.) 667-671. 5 AFR, 879.1632. szeptember 11. 6 A felsorolásban Sáros, Csetnek, Makovica (ma járás Szlovákiában), (Felső) Vadász, Szerencsés Ónod szerepelnek. 188
