A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Takács Péter: Wesselényi Miklós szétzilált naplója
Wesselényi Miklós szétzilált naplója és a napok rövidített neveit rögzítette. Máskor - naplóba nem kívánkozó módon - oldalakon keresztül moralizált, politikai helyzetképeket rögzített, és programokkal, politikai hitvallásokkal polemizált. A naplófolyam időnkénti hézagairól, különösen hosszabb időréseiről azonban nem állíthatjuk biztonsággal, hogy a naplóíró akaratának lanyhulásai, szorgalmának kihagyásai okozzák a hiányt. Hónapok, töredékévek, füzetnyi terjedelmek lehetnek Wesselényitől független erőszakos csonkítás áldozatai, nem mindennapi „háborús károsodás következményei a szövegszakadások."3 Nincs most terünk Wesselényi 1848-1849-ben viselt dolgaival foglalkozni. Azt is csak megemlítjük, hogy 1848 őszén újra indította naplófeljegyzéseit, mígnem meghasonulva az ambiciózus Kossuthtal, a forradalom és szabadság- harc következtében fellazult állampolgári fegyelemmel, megelégelve javaslatai figyelmen kívül hagyását, jószerével eredménytelen pesti időzését, rémképektől gyötörten feleségével és két gyermekével Freiwaldauba menekült. Itt értesült Kossuth lemondásáról és Görgey fegyverletételéről. A zűrzavaros időben azonban nem kapta meg gazdatisztjének, Nagy Lázárnak az 1849. szeptember 30-án és október 17-én Freywaldauba címzett két levelét, amikben az udvarház és a kastély kifosztásáról tájékoztatta földesurát. Az 1850. január 9-én dá- tumozott levélből tájékozódhatott az otthonában történtekről. Ebben Nagy Lázár arról számolt be, hogy a világosi fegyverletételt követően a Közép-Szolnok megyében állomásozó Kazinczy Lajos tábornok a parancsnoksága alá tartozó négyezer honvéddel Zsibóra vonult. Miután Kossuth augusztus 11-én történt lemondását követően összeomlott a közigazgatás, a honvédek központi ellátása is megszűnt. A Kazinczy fegyverletételét „elfogadó oroszok" azonban csak augusztus 25-én kerültek „érintkezés közeibe" Kazinczy katonáival, a honvédek életben maradás ürügyén „kiélték a falut," kifosztották a zsibói magtárakat, raktárakat, kamrákat és pincéket a földesúr kastélyával együtt. Az élelem felprédálását, a megtalálható borok elfogyasztását követően a tétlenségre kárhoztatott, bizonytalan jövőjű honvédek kirabolták a kastélyt is. Itt adjuk át a szót Nagy Lázárnak: „A könyves tékák zárait a táborkor mind feltörték volt, mert azt hitték, hogy azokban - minthogy le is voltak pecsételve - ki tudja, mi van rejtve. Könyvekre azonban nem lévén szükségük, azokban nem sok kárt tettek, hanem ennél több kárt tettek a pipás szobákban volt irományokban. Ott felszaggatva a zárokat, a másolati könyveket szétszaggatták, elégették némely részét, s prédáltak el más irományokat is." 4 3 Benkő Samu nyomán 4 Nagy Lázár levele Wesselényi Miklóshoz 1850-ben a zsibói kastély feldúlásáról. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Mikrofilmtár, X 1966. Ifj. Wesselényi Miklós iratai, 8606. tekercs. 15
