A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)

NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Katona Csaba: A kacér és a szende: Slachta Etelka és Kölcsey Antónia naplóinak értelmezései

Katona Csaba részeit,24 majd pedig öt kötetben adta ki a 4-15. naplóköteteket,25 továbbá az ezekhez kötődő levelezést Etelka és későbbi férje, Szekrényessy József között.26 Az értékelések sorát megkezdve: Gyáni Gábor e kiadások nyomán nevezte a születőben levő modem női identitás egyik fontos forrásának Etelka napló­it 2005-ben: „az a rá oly jellemző törekvés, hogy önnön nagyszerűségét mások által folyton megerősítve lássa, egy nárcisztikus és ez okból kifejezetten mo­dem személyiség jelentkezésére vall".27 Ebből pedig az következik, hogy „Etel­ka identitása nem vág maradéktalanul egybe a biedermeier naiv leányka... kultuszával".28 Látjuk tehát: míg Kölcsey Antóniánál a biedermeier vissza­térő jelző volt, Gyáni épp ennek ellenkezőjét látja Etelkánál, dacára, hogy a két napló lényegében egy időben keletkezett. Gyáni kiemelte a naplóíró sa­játos indíttatását, az „érzelmi magára hagyatottságból fakadó nyilvánvaló 24 Katona Csaba: Egy soproni kisasszony a füredi fürdőben (Slachta Etelka naplója). Soproni Szemle, 2002. 2. sz. 126-145.; Uő: „Menj, menj leány, vegyülj a mulatság zajába..." Slachta Etel­ka balatonfüredi naplója (2. rész). Soproni Szemle, 2002. 3. sz. 267-276.; Uő: „Menj, menj le­ány, vegyülj a mulatság zajába..." Slachta Etelka balatonfüredi naplója (3., befejező rész). Sop­roni Szemle, 2002. 4. sz. 333-346. A füredi naplórészletek együttes megjelentetése: „Füreden az idén először nékem hozatik szerenád..." Slachta Etelka balatonfüredi naplója, 1841. Szerk., a bevezetőt írta és jegyzetekkel ellátta Katona Csaba. Balatonfüred, 2008. Etelka személyisé­gére: Katona Csaba: Napló és írója. Egy lány balatoni „szerelmei" 1841-ben. In: Női sorsok a történelemben. Fel. szerk. Mózer Ibolya. Szombathely, 2002. 201-230.; Gyáni Gábor: Női iden­titás egy reformkori napló tükrében. In: Évek és színek. Tanulmányok Fábri Anna tiszteleté­re hatvanadik születésnapja alkalmából. Szerk. Steinert Ágota. Budapest, 2005. 33-40. (a to­vábbiakban Gyáni, 2005.); Katona Csaba: „Ó, tovább kellett volna Önnek Pesten maradni!" A reformkori Pest emlékezete Slachta Etelka naplóiban. In: Urbs. Magyar Várostörténeti Év­könyv, II. Főszerk. Á. Varga László. Budapest, 2007. 387-408.; Kövér György: Én-azonosság az ego-dokumentumokban. Napló, önéletírás, levelezés. Soproni Szemle, 2011. 3. sz. 219-240. (a továbbiakban Kövér, 2011.) 25 „...kacérkodni fogok vele." Slachta Etelka soproni úrileány naplója, 1838-1840. A naplót közre­adja: Katona Csaba. Győr, 2004.; „...kacérkodni fogok vele." Slachta Etelka soproni úrileány naplója, 1840 március - december. A naplót közreadja: Katona Csaba. Győr, 2005.; „...kacér­kodni fogok vele." Slachta Etelka soproni úrileány naplója, 1840 december - 1841 augusztus. A bevezetőt írta, a naplót közreadja, jegyzetekkel ellátta és a mutatót készítette: Katona Csa­ba. Győr, 2006.; „.. .kacérkodni fogok vele." Slachta Etelka soproni úrilány naplója, 1842-1843. A naplót közreadja, jegyzetekkel ellátta, a bevezetőt írta, a személy- és helymutatót készítette: Katona Csaba. Győr, 2007. 26 „Azért én önnek sem igent, sem nemet nem mondtam." Válogatás Slachta Etelka és Szekrényessy József leveleiből. Közreadja, jegyzetekkel ellátta, a bevezetőt írta, a személy- és helynévmutatót készítette: Katona Csaba. Győr, 2008.156. 27 Gyáni, 2005. 37. 28 Uo. 38. 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom