A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Katona Csaba: A kacér és a szende: Slachta Etelka és Kölcsey Antónia naplóinak értelmezései
A kacér és a szende: Slachta Etelka és Kölcsey Antónia naplóinak értelmezései motivációt"29 is. Később több (a csehországi Pardubicében,30 illetve a finnországi Jyväskyläben31) megjelent angol nyelvű írásában ezt a képet tovább árnyalta 2006-ban, illetve 2010-ben. Mondandójának frappáns összegzését idézzük: „Etelka szókimondó naplója remek forrás a 19. század harmadik-negyedik évtizedében formálódó (akkoriban kialakuló) új női személyesség és személyiség megismeréséhez. Bepillantást enged abba a self-fashioning (Stephen Jay Greenblatt32) kifejezéssel illetni szokott individualizációba, amely az identitás- és imázsteremtés technikai eszköztárának immár tudatos és szakavatott mozgásterét kívánja és teszi egyúttal lehetővé."33 Gyáráéhoz fogható alapossággal merült el Etelka naplóinak és levelezésének tanulmányozásában Kövér György, aki ugyancsak a Soproni Szemlében fordított kiemelt figyelmet a naplóra 2011-ben megjelent dolgozatában. Ennek Te meg Én: ember és némber című fejezetében tette mérlegre Etelka hagyatékát: „Kétségtelenül egyfajta 19. századi női látószöget képvisel."34 Majd ekképp folytatta meglátásai ismertetését, kiemelve egy igen érdekes módszertani megközelítést: „A napló egyfajta laboratórium. Kiváló terep arra, hogy kimunkáljuk másoknak szánt gondolatainkat. Gyakorta fordul elő ugyanis, hogy a naplóba jegyzett mondatok szinte szó szerint felbukkannak a levelekben is."35 Nem kérdés: hiba lett volna nem élni ezzel a lehetőséggel, amit a párhuzamosan írt naplók és levelek kínálnak, az igazán izgalmas pedig az, amikor eltérés mutatkozik. A napló legelső, erotikus rétege alatt Kövér György valami mást/valaki mást lelt fel: „Atya, férj, Isten - furcsa szentháromság, de mégis ennek jegyében nyerhetünk bepillantást a katolikus szűziesség belvilágába, amelynek igazi mélységei (és korlátái) csak a testiséghez való viszonyban (az első csók), a nőiség igazi megvallása csak a tegezésre való áttérés után bontakozik ki."36 Tehát összességében nem a kacér leányt kutatta és találta meg, hanem a katolikus neveltetésű szűzleányt. Okkal, hiszen amint említettük már, Etelka ugyan 29 Uo. 34. 30 Gyáni, Gábor: The Birth of the Female Identity. A Diary from the Mid-19th Century. In: Déjiny äen aneb Evropská áena od stíedovéku do poloviny 20. stoleti v zajeti historiografie. Proceedings of the 4th Pardubice Biennale. Eds. Cadková, Katerina - Lenderová, Milena - Strání- ková, Jana. Pardubice, 2006. 583-590. 31 Gyáni, Gábor: Gender, Nationalism and Individualisation. In: Gender, Nation, Narration. Critical Readings of Cultural Phenomena. Ed. Lähdesmäki, Tuuli. Jyväskylä, 2010. 9-23. 32 Stephen Jay Greenblatt, amerikai irodalomkritikus 33 Gyáni, 2005. 39. 34 Kövér, 2011. 229. 35 Uo. 233. 36 Uo. 239. 33