A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Katona Csaba: A kacér és a szende: Slachta Etelka és Kölcsey Antónia naplóinak értelmezései
A kacér és a szende: Slachta Etelka és Kölcsey Antónia naplóinak értelmezései hírét, amely igencsak megrendítette őt, illetve Gusztáv bátyjától való elválását: Gusztáv ugyanis a debreceni református kollégiumba ment tanulni, elszakadva ily módon (legalábbis fizikailag) családjától. A biedermeier jelzőt Tolnai is használta, de erősen hangsúlyozva, hogy vidéki, magyar nemesi biedermeier a napló: „Ritka ínyenc élvezet olvasni ennek a fiatal lánynak bűbájos feljegyzéseit."16 A naplót másodszor 1982-ben jelentették meg. Talán (meglehet, a korábbi értékelések nyomán is) Gábor Júlia, a kötet gondozója foglalta össze legösszeszedettebben, mi minden rejlik benne: „Az irodalomtörténésznek: bepillantás a Szózat [sic!] költőjének magánéletébe, hiteles szemtanú beszámolója Kölcsey Ferenc mindennapjairól, családi kapcsolatairól, barátságáról író és politikus barátaival, halálának körülményeiről. Vagy: ritkán felbukkanó tünemény, írónő a reformkorból, művelt, olvasott fiatal lány, akit azonban a nőírókkal szemben táplált előítéletek, a korerkölcs íratlan szabályai hallgatásra kényszerítettek, ezért naplójába temette elfojtott írói becsvágyát. A művelődéstörténésznek: reformkori nemesi udvarházak élete, hétköznapjaik és ünnepnapjaik, eszményeik, olvasmányaik, korabeli babonák, erkölcsök, szokások. A kedvtelve olvasónak: biedermeier úrilány vallomásai, titkolt szerelmek, regényes képzelmek, naiv báj, csupa lélekindulat, napló és emlékkönyv, mindez levendulaillattal meghintve. Vagy: gazdasszonykodásban örömét lelő talpraesett vidéki nemeskisasszony, aki fonóba jár, inget foltoz és egészséges kritikai érzékkel bírálja olvasmányait, környezetét, ismerőseit."17 Összegzése pedig ekképp hangzott, amikor a hiányzó biedermeier regényként jellemezte a naplót: „Happy end nélkül."18 Nem lehet említés nélkül hagyni: Gábor bevezetője (Tóni hagyományai, amelynek címe egyértelműen Kármán József Fanni hagyományaira utal) a legalaposabb személyiségrajz és értékelés máig Kölcsey Antóniáról és írásáról. Korántsem ennyire elmélyült, meglehet, a műfajból is adódóan a Hetek című újság zsurnalisztája, Németh Ványi Klári, aki 2010-ben fordított figyelmet a naplóra. Értékelése ellentétes pl. Császáréval, aki - mint láthattuk fentebb - megrótta Kölcsey Antóniát írói vénája gyengesége miatt, sőt még Tolnaiéval is, aki azt vetette fel, hogy a lányt a fajsúlyos események és apróbb dolgok egyforma erővel érintették. Az újságíró számos erényt vélt felfedezni mind a témákat, mind pedig az írás mikéntjét tekintve (s a napló persze nála is biedermeier): „Az első magyar, napló formában írt biedermeier regényt Kölcsey Ferenc 16 Uo. 17 Gábor, 1982.237. 18 Uo. 274. 29
