A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Katona Csaba: A kacér és a szende: Slachta Etelka és Kölcsey Antónia naplóinak értelmezései
Katona Csaba Császár Elemér, a jeles irodalomtörténész (mellesleg Slachta Etelka unokatestvérének unokája) az Irodalomtörténeti Közlemények hasábjain méltatta a naplót megjelenése évében. Nála már szerepel a napló szinte epitheton omansszá nemesedő jelzője: biedermeier. Ezen felül Császár négy pillérét jelölte meg a naplónak, amelyek főszerepet játszottak írója életében. Ezek: Kölcsey Ferenc halála, az ifjú jogász, Pap Endre Antónia iránti reménytelen szerelme (lánykérése elutasításra talált), Antónia Wesselényi iránti, maga előtt is titkolt szenvedélyes szerelme, továbbá a naplóíró olvasmányai. Ezen túl azonban Császár hiányosságokat is felrótt, nem érezte Antónia soraiban az igazi írói tehetség erejét: „Kétségkívül volt bizonyos írókészsége, jóval nagyobb, mint általán kora leányainak, s nagyobb, mint a milyent ilyen fiatal leánytól várnánk. Ami a Naplót mégis a műkedvelő írók színvoltára süllyeszti, az a jellemző erő hiánya. Antóniának ez alatt a hetedfél év alatt kevés nagy élménye volt, talán csak három: nagybátyja halála, szerelme Wesselényi iránt, és viszonya Pap Endrével; ha már ezekből sem tudta kifejteni a bennük rejlő érdekességet (még leginkább a középsőből csiholt ki bizonyos költőiséget), mennyivel kevésbé tudott egyéni színt és elevenséget vinni a maga mindennapi fiatal leány-életének egyhangúságába, szürke fordulataiba. Ezt a hiányt, alkotó erejének ezt a fogyatékosságát, ő persze nem érezte, sőt van bizonyságunk arra nézve is, hogy nemcsak műveltségére tartott sokat — láttuk, joggal — hanem úgy hitte, van írói tehetsége is."13 Császár tehát komolyan mérlegelte a napló értékét. Vele ellentétben Tró- csányi Zsolt, aki a Magyar Könyvszemle hasábjain ugyancsak 1938-ban, tehát a megjelenés évében ismertette, jóval rövidebbre fogta mondandóját. Kölcsey Antónia hagyatékát az egyetlen magyar biedermeier női naplónak nevezte, ezenfelül pedig beérte azzal, hogy kiemelje (talán a Magyar Könyvszemlében való megjelenés okán), hogy a nagybátyja könyvtárát használó leánynak mik voltak az olvasmányai, sőt a korabeli könyvkiadásra nézve is vannak adatok a naplóban.14 Egy évvel később Tolnai Gábor a Nyugatban találta érdemesnek értékelni a Kölcsey Antónia-féle naplót. Szerinte igencsak ékes bizonyítéka annak, hogy írója egy érzékeny leányka, „megrázkódtató eseményekre és jelentéktelen apróságokra hasonló meghatottsággal reagálva".15 Tolnai három nagy eseményt emelt ki Antónia életében: Kölcsey halálát, Wesselényi házasságának 13 Császár Elemér: Kölcsey Antónia naplója. Irodalomtörténeti Közlemények, 1938.4. sz. 413-414. 14 Trócsányi Zsolt: Kölcsey Antónia Naplója. Magyar Könyvszemle, 1938.4. sz. 393. 15 Tolnai Gábor: Kölcsey Antónia naplója. Nyugat, 1939. 4. sz. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00639/20547.htm (2012.10.12.) 28
