A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Katona Csaba: A kacér és a szende: Slachta Etelka és Kölcsey Antónia naplóinak értelmezései
A kacér és a szende: Slachta Etelka és Kölcsey Antónia naplóinak értelmezései Vitázni fölösleges ezzel az állítással... De lássuk, vajon ő, aki nőként maga is forgatta a tollat, miként értékelte édesanyja reámaradt naplóját? Nos, erről szinte nem is írt, ám sommásan intézte el azt, amit ennyire egyszerűen talán mégsem kellett volna. Azaz Kölcsey Antónia írói törekvéseinek dugába dőlését: „Az időben az ily kivételes női szellemeket a családi erények gyakorlása kárpótolta. Az eszmék fennköltsége s az érzelmek nemessége inkább a családi körökből, mint a hírverő nyilvánosság orgánumaiból terjedtek szét. A Kölcsey Ferenc tanítványa is, úgy nagy mesterének a nő hivatását illető tanai iránti hódolatból, mint saját hajlamát is követve: szerény visszavonultságban maradt, családjának élve, sok jót téve s körében mindenki által tisztelve s szerettetve."10 Vagyis Katona Clementin szerint Kölcsey Antónia a korszellem jegyében önként vállalta a háziasszonyi szerepet, sutba vágva minden mást. Nehéz ezt elhinni. Ismerve Kölcsey Antónia naplóját, amelyből egyértelműen kiderült, hogy szeretett írni, sőt voltak ilyen irányú ambíciói, kissé érzéketlennek hat, hogy épp a saját, írással foglalkozó leánya zárta rövidre édesanyja sorsának alakulását. Igaz, az mégsem várható, hogy épp egyik gyermeke mondja ki az édesanyáról: vélhetően nem ilyen életre vágyott. Megengedőleg azért az olvasás szeretetét hangsúlyozza is Katona Clementin, de legalább ekkora erényként tárgyiasul nála a harisnyák stoppolása is: „Szüleim, mind a ketten, szenvedélyes olvasók voltak, mely kedvtelésüknek főleg télen hódolhattak leginkább. Sohasem lehetett elég könyv meg hírlap a háznál. Azért a szatmári kölcsön- könyvtárnak is rendes előfizetői voltak; de meg az ismerősök is halomszámra kedveskedtek érdekes könyvekkel. Az olvasmányok megvitatása aztán így a kandalló tüzénél került szőnyegre. Amellett jó anyám egyik hitvesi kötelességének ismerte, hogy idegennyelvű olvasmányait magyarul reprodukálja az apámnak. De még eközben is szaporán villogtak a kötőtűk kezében a kandalló libegő fényénél. Úgy is olvasott, kötés mellett. Mert az a tétlenséget nem ismerő áldott kéz látta el az egész család harisnyakészletét!"11 Kölcsey Antónia naplója 1929-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltárába került, onnan pedig később a Magyar Országos Levéltárba (ma azonban már nincs meg, szerencsés esetben lappang valahol). Első kiadásának éve 1938, Kozocsa Sándor tette közzé.12 A napló azt követően, hogy Katona Clementin részleteket jelentetett meg több lapban, ekkor került igazán a történelem iránt érdeklődők figyelmébe. 10 Uo. 11 Uo. 274. 12 Uo. 275. 27
