A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Katona Csaba: A kacér és a szende: Slachta Etelka és Kölcsey Antónia naplóinak értelmezései
Katona Csaba Slachta Etelkáét az első erotikus női naplóként tartják számon.7 Nem véletlen: míg Antónia rajongva szerelmes Wesselényibe, de ezt az érzést még magának sem vallja be, Etelka össze-vissza csapongó gondolatait viszont hol ez, hol az, hol amaz férfi köti le; igaz, a tettekig ő sem merészkedik el, majd csak nászéjszakája érleli asszonnyá. Férfiak iránti érdeklődése azonban nem jellemezhető szerelemként, inkább csupán hódítani akar, majd nemet mondani. Jószerivel minden udvarlóját és hódolóját (s ilyenek szép számmal akadnak) rég halott, idealizált apjához hasonlítja, vagy ha nem hozzá, hát egyik rajongott férfiismerőséhez, akit ő maga is szerelmeként tart számon. Célunk itt és most, hogy e két naplót bizonyos értelemben összevessük, elsődlegesen az azokkal foglalkozó kutatók, az azokat olvasók értékelései alapján. Ki hogyan s miként értelmezte a több mint másfél évszázaddal korábban papírra vetett gondolatokat? írásom ezt igyekszik körbejárni, a terjedelem okán a teljesség igénye nélkül.8 A csekei szende: Kölcsey Antónia Kölcsey Antónia naplóját talán elsőként értékelte az, aki ugyancsak elsőként adta közre részletekben. Ő nem más, mint Katona Clementin, Kölcsey Antónia egyik leánya. Clementin, a zeneszerző Ábrányi Kornél felesége, a 19-20. század fordulóján maga is írt, nem éppen magas színvonalon, ám igen erős önbizalommal, sőt önteltséggel. Gábor Júlia által is idézett alapvetése ez volt: „Vannak nemzetségek, hol az ész és szellem általános családi vonás. Ilyenek a Kölcseyek is. Szellemtelen Kölcsey nem volt."9 7 így jellemezte pl. Rózsa György Magyar elsők című filmsorozata is, az adott rész ezt az elnevezést viselte: Az első magyar erotikus női napló. Magyar elsők. Ezzel együtt akad, aki megkérdőjelezi a napló erotikus voltát, Slachta Etelka Wikipédián található életrajzának szerzője az alábbiakat írja: „A kötet - túlzó és félreérthető módon az »első erotikus női napló« jelzővel lett ellátva, melyet az egyébként páratlanul értékes kor- és társadalomtörténeti forrás nem igazol, címe is e koncepciónak alárendelve viseli a »kacérkodni fogok vele« főcímet. A jó írói érzékkel megáldott Szekrényessyné naplói a női lélek, a női individuum értékes lenyomatai." Ezzel azonban állásponton szerint Csatkai Endrének az e tanulmányban is idézett, az 1940-es évek derekához kötődő szemléletéhez kanyarodunk vissza, amely álszemérmes módon épp egyediségétől fosztja meg Etelka, egyébiránt ettől függetlenül is roppant értékes, naplóit. Azt már végképp óvatosan jelezném, hogy az idézet történetesen a naplóból való: e szerint Etelka is alárendelte magát a fent jelzett koncepciónak. 8 Az itt röviden bemutatott írásokon kívül Kölcsey Antóniára lásd még: Keményfy János: Kölcsey Antónia: Kölcsey Antónia naplója. Budapesti Szemle, 1938. 733. sz. 379-382.; Csapodiné Gárdonyi Klára: Kölcsey Antónia naplója. Láthatár, 1939. 3. sz. 135-136.; Uő: Kölcsey Antónia naplója. Élet, 1939.44. sz. 673.; Mátay Mónika: The Life Story of Antónia Kölcsey. In: Women in History - Women's History: Central and European Perspectives. Eds. Andrea Pető - Mark Pittaway. Budapest, 1994. 43-54.; illetve Slachta Etelkára: Csapodiné Gárdonyi Klára: Zadjeli Slachta Etelka soproni naplója, 1838-1842. Századok, 1944. 7-9. sz. 551-552. 9 Gábor, 1982. 273. 26
