A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Takács Péter: Wesselényi Miklós szétzilált naplója
Takács Péter részéről - két-három napot késett, érzelmi vihar, félelem támadt a feleletet váróban: betegséget, balesetet, tragédiát vizionált. Cserei Heléna leginkább fia vakmerő lovaglásai miatt esett rendre kétségbe, és a meghűléstől, elkapható járványoktól féltette. A gyermek pedig az idő múlásától, a magánytól és a miatta való aggodalomtól óvta az édesanyját. Ha a közlekedés viszontagságai, a postamester figyelmetlensége miatt a kiszámított valószínűséghez mérve késett a Kolozsvárott datált válasz, zsörtölődve, zsarolva, háborogva, remegve jött a feddés: netán betegség, megfázás, merész lovaglás okozta baleset miatt hallgat a fia, vagy talán annyira elkanászodott az úrfi, hogy már nem is gondol az anyjára. Zsibóról a levelet legtöbbször erre szegődtetett kocsis, máskor Kolozsvárra ügyet intézni vagy rokoni, baráti látogatásra induló ismerős vitte. Egyikük se ment üres kézzel. Az uradalom vadászának kellett gondoskodni arról, hogy fürjek, fácánok, nyulak, elejtett szarvasok, őzek, vaddisznók íz- letesebb húsai kerüljenek a csomagba. A kertész feladata volt a kert legszebb és legfinomabb gyümölcseit, a zöldségféléket, a spárgát, az üvegház déli gyümölcseit (citrom, narancs) a csomagoláshoz előteremteni. Cserei Heléna féltő rajongását, különösen aggódó anyai szeretetét csak akkor értjük meg, ha érzelemmel felmérjük, mit jelenthetett számára 11 élve született gyermekéből tízet eltemetni, közülük többet is négy-, öt-, hatéves korában. Fájdalma mélységét fokozta, hogy az apja kitagadta, és a Habsburg udvarhoz fűződő kapcsolata révén református hitre térésekor - II. József császári támogatásával - két kisfiát katolikus szellemben való nevelés céljából ki akarta ragadni az anya karjai közül. Nem kis részben a császár kegyetlensége miatt férjét is korán elvesztette. (A Wesselényi családnak nem volt mit megköszönni a Habsburgoknak.) Ilyen előzmények után talán érthető Cserei Heléna félelme. Ha fiának haja szála görbült, görcsbe rándult a szíve, azonnal rémeket látott és fiának koporsójával álmodott. Az anyai szeretetnek ez a féltő-követelő áradása szeretetből fakadó zsarnoksággal izzította a fiúi szeretetet, és a gyakran indulatos Wesselényi szolid higgadtsággal, odaadó megértéssel, finom tapintattal és gyakori kedvességgel viszonozta is ezt a ragaszkodást. Leikébe befészkelte magát a szívből jövő hajlandóság. Először ezt az ifjúkori naplójában érjük tetten. 1814 nyarán, őszén, bécsi, dalmáciai és itáliai utazása során szokott hozzá Wesselényi, hogy számozza az anyjától kapott és a neki küldött leveleit. Azzal igyekezett elkerülni a szemrehányást - nem mindig sikerrel -, hogy eggyel-kettővel több levelet írt, mint kapott. Ha semmi mást, az anyjától érkező és neki küldött levelek indítását és érkezését mindig feljegyezte a naplójában. Az édesanyjával váltott levelek számozása szoktatta rá a Zsibóról - politizálni, lovat futtatni, ellenzéki megbízatásainak eleget tenni - egyre gyakrabban 20