A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Takács Péter: Wesselényi Miklós szétzilált naplója
Wesselényi Miklós szétzilált naplója Kölcsey Ferenc és Kende Zsigmond politikai súlyuknak és szerepüknek, illetve Wesselényivel kialakított és elmélyített kapcsolatuknak megfelelő szaporaság- gal és súllyal szerepelnek a feljegyezni érdemes dolgok és jelenségek között. A naplókat mostanság forgatók, tanulmányozók előtt hamar nyilvánvalóvá válik, hogy az olykor-olykor neki-nekilendült Wesselényi több hónapon keresztül jól szerkesztett, kiadásra előkészített, könnyen olvasható napi feljegyzéseket hagyott hátra. Ezeknek a tartalmi kibontásához, a keletkezésük időpontjában az országban zajló gazdasági, társadalmi és politikai folyamatok megértéséhez, értékeléséhez háttérül szolgálnak levelei, beszédeinek megszerkesztett szövegei, röpiratai, gazdasági iratai. Máskor „hetekig lazít," és csak az „egyszerűsített dátumok" sorakoznak egymás után, s a hátterükben a megfejthetetlenül kusza rendszerű feljegyzések. Időnként mellékvágányra futott a tolla, és hetekig csak önmagával foglalkozik, mint első jelentősebb gyógyító kúrájának pontos időrendi leírásakor, amikor csak betegségének tüneteit, a szedett gyógyszereket, az izzasztó kúrák időpontjait és gyakoriságát regisztrálta. Hasonló mellékvágányon munkálkodott a szorgalma, amikor egy több napon át tartó vadászat kalandjait, a lőtt vadak számát és fajtáit, a társaság sikerein belül a saját maga céllövő teljesítményét rögzítette, előszámlálván mindazon vadakat, amiket a társaság s külön csak ő lőtt. Néven nevezve természetesen a vadászokat is. Ilyen külön regisztrált témái voltak még: a ménjei által történt há- gatás, kancáinak csikózásai. Az egyetlen cselekményt apró részleteiben megörökítő, koncentrált figyelmet kívánó, a tapasztalatszerzés vagy később felidézhetőség céljából rögzített rövidtávú kitérések mellett vannak Wesselényi naplójának állandóan visszatérő, vagy mindig felszínen tartott témái is. Ezek közül érzelmileg a naplóírót a legmélyebben érintő mozzanat a zsörtölődve követelőző anyai szeretet megnyilvánulásainak a rögzítése és ennek fiúi kedveskedéssel, odafigyeléssel történő viszonzása. Ezek az ösztönszerű megnyilvánulások azokkal a gyermeki levelekkel kezdődtek, amelyek fennmaradtak Wesselényi négy-, öt-, hatéves korából, és arról vallanak, hogy édesanyja és a gyermeke milyen összekacsintó huncutsággal szereznek rendre örömet az édesapának, idős Wesselényi Miklósnak. Ez a babusgató, játékos huncutság, mosolyt fakasztó kedveskedés csap át féltésbe, anyai gondba, folytonos félelembe és a fiú gondot hárítani akaró megfelelési szándékának megnyilvánulásaiba. A napló szövetét - 1814-ben, majd 1821-től anyja haláláig, a szomorú eseményről kiadott gyászjelentésig - folyton átszövi a szülő és gyermek lankadatlan egymást féltése. Kolozsvári jogi tanulmányai során még nem vezetett naplót, de kölcsönösen sűrűn dátumozott levelek indultak Zsibóról Kolozsvárra, s onnan Zsibóra. Ha a válasz - bármelyikük 19
