A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)

LEVÉLTÁRAK, HAGYATÉKOK - Henzsel Ágota: Debreczeni Tamás pataki prefektusságának első éve

Debreczeni Tamás pataki prefektusságának első éve

módosításokról.7 A prefektus külön papírra íratta az egyes városok, falvak rendtartását, hogy ha a fejedelem valamit hozzátenni, vagy elvenni akarna, a javítás ezen a példányon történjen, amit majd letisztáznak. A változtatásokra most alkalmas az idő - írta Debreczeni, megjegyezve, hogy a küldeményt sürgősen visszavárja, mert a szabályzatok nélkül nem tud dolgozni.

A pataki urbárium 1631-es és 1632-es, már Debreczeni Tamás prefektussá- ga idején készült példánya között számottevő különbség látható.8 Utóbbi igen részletes és alapos; a Debreczeni által Erdélyben már alkalmazott új urbáriumtípushoz hasonlít, amely a jobbágytelkek mérete helyett a jobbágyok állatállományának nagyságára helyezte a hangsúlyt. Az urbáriumban történt egyéb változtatások szigorításokat jelentettek, megfigyelhető pl. a mesterségükkel szolgáló szabadosok egy részének jobbágyi szolgálatra kötelezése.9

I. Rákóczi György a gazdálkodás konkrét adataira is kíváncsi volt, kimutatásokat kért az 1631 őszi, az 1632 tavaszi vetések, a betakarított termés meny- nyiségéről és az állatok számáról. A Rákóczi-birtokokon szolgáló alkalmazottak, az udvarbírók, számtartók nem voltak hozzászokva a pontos és ennyire részletes jegyzékek készítéséhez. Debreczeni vállalta, hogy a bekért adatokból ő maga készíti el a szükséges kimutatásokat, mégis magyarázkodnia kellett a vontatottan haladó munka és a dokumentációban levő hiányosságok, hibák miatt. A termés kereszt, kalangya számát csak sok irogatásra kapta meg az uradalmak tiszttartóitól, az állatösszeírásokból is kimaradt néhány adat.10

A prefektusnak sok kellemetlenséget okozott, hogy I. Rákóczi György fizetett alkalmazottainak számát a költségek minimalizálása céljából röviddel az ő félfogadása után csökkentette. Az 1633. januári elszámoláskor felmentette a fontos tisztséget betöltő Bodor Benedek pataki udvarbírót. Debreczeni nem értett egyet I. Rákóczi György döntésével, hiszen ezután az udvarbírói feladatok is őrá hárultak. „A jó és tanult tiszttartót igen káros elbocsátani. A tudatlan tiszttartó, mint az tudatlan doctor, sok kárral jár és tanítással..- jegyezte meg az eset kapcsán.11

Leveleiben visszatérő téma a megfelelő szakemberek hiánya miatti panasz, azt is sokáig emlegette, hogy Patakon nincs udvarbíró. Kevés jól képzett tisztviselőre támaszkodhatott, s azok is egyre fogyatkoztak. Az 1633. január 30-án kelt levelében hosszasan sorolta nehézségeit: Imre deák, aki jól végzi munkáját, hamarosan elmegy Chemel György szolgálatára. A szerencsi udvarbíró,

7 AFR, 1005.1633. január 24.

8 Markai, 1954.169-237.

9 Uo. 30-31., 185.

10 AFR, 1057.1633. augusztus 25.

11 Uo. 1010.1633. január 30.

189