A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVÉLTÁRAK, HAGYATÉKOK - Henzsel Ágota: Debreczeni Tamás pataki prefektusságának első éve
Henzsel Ágota Tállyai István egy ideje betegen fekszik, ha meghal, nincs a helyére állítható alkalmas ember. Patakon minden apró-cseprő ügyet neki kell intézni, ahogy írta: „magam veszekedem úgy, ahogy soha nem veszekedtem".12 Néhány hónap múlva felajánlotta Rákóczinak, hogy saját fizetése terhére is kész Patakon udvarbírót alkalmazni, de még nem talált rátermett embert.13 A bajokat tetézte, hogy az uradalmi tisztviselők és alkalmazottak nem kaptak időben fizetést, vagy a természetben és pénzben kapott járandóságuk egy részét visszatartották. Bodor Benedek elbocsátásakor jegyezte meg Debreczeni - szinte mentegetőzve -, hogy az udvarbíró készpénz fizetését, „ha az többi nem lehet is," megadta. (A „többi" itt inkább az alkalmazásban maradt tisztviselők fizetését, nem Bodor egyéb járandóságait jelenti.) A gazdasági szakemberek általában januárban kapták meg éves járandóságukat, ez volt elszámoltatásuk ideje, ekkor kellett írásban számot adniuk a rájuk bízott pénzről, javakról. A számadásokat az exactor deák ellenőrizte, mint 1633 januárjában a csetneki udvarbíróét és a vadászi számtartóét. A többiek késlekedtek a számadás megtételével. Debreczeninek egy 1634 januári levele14 részletesebben megvilágítja a számadások nehézségeit. Ekkor ismételten visszatért az udvarbíróságból egy éve távozott Bodor ügyére, aki még mindig nem számolt el korábbi hivatala pénzügyeivel. Ennek okát abban látta, hogy az udvarbíró felügyelete alatt álló kulcsár, abrakozó és sáfár tisztségviselők sem számoltak még el maradéktalanul, ezért nem lehet lezárni a régóta húzódó ügyet. Debreczeni a pataki számtartót ekkor már a beosztott tisztviselők heti elszámoltatására szorította, de „még csak azt is szidással, veréssel kell elő venni az rosszaktól" - jegyezte meg keserűen. A számtartó nem akart hivatalában tovább maradni, Debreczeni is elbocsátotta volna, mert neki is kellemetlen feladat és nagy felelősség volt áthidalni az udvarbíró hiányát. Bodor Benedeket kérte visszaállítani a pataki udvarbíróságra,15 hiszen „beteges vagyok, holtom is történhetik hamar" - írta Rákóczinak. 1633 nyarán a katonai szolgálatot végző konvenciós szolgák tartásáról kellett Debreczeninek nyilatkoznia. Konkrét választ a bizonytalan helyzetre hivatkozva nem adott, de ha békesség jönne, kevesebb katonáskodó is elég, és haszontalanul nem kell pénzt kiadni - írta.16 A fejedelemi kincstár pénzigénye, mivel I. Rákóczi Györgynek ekkor jelentős összeget kellett kifizetni 12 Uo. 13 AFR, 1057.1633. augusztus 25. 14 Uo. 1303.1634. január 17. 15 Makrai, 1954. 667. Bodor Benedek pataki udvarbíróságának idejét 1632-1639-re datálja. 16 AFR, 1046.1633. július 2. 190
