A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVELEK - Mishuk, Mikhaylo: Budenz József akadémikus Kralickijhoz írott levele
MISHUK, MYKHAILO Budenz József akadémikus Kralickijhoz írott levele1 A Kárpátaljai Állami Levéltárban őrzött munkácsi csemekhegyi bazilita kolostor irataiban Alekszej Leonyidovics Petrov (1859-1932) kiváló szlavista tudós, a Szentpétervári Egyetem tanára hat levele található. Petrov levelei 1890-1891- ből valók, amikor első tudományos kutatásait végezte az Osztrák-Magyar Monarchia területén. Ekkor gyűjtött anyagait Kárpátalja történelméről később kilenc kötetes monográfiában publikálta. Egész tudományos munkásságát a rutén nép és Kárpátalja történelmének szentelte. Az említett levelekből kitűnik, hogy milyen nehézségekbe ütközött az, aki a kolostori levéltárban és a könyvtárban kéziratokat szeretett volna kutatni. Alekszej Petrov mind a hat levelét Anatolij Kralickijnak, a munkácsi bazilita kolostor apátjának írta.2 A kolostor levéltárában és könyvtárában ugyanis két 18. századi kézirat keltette fel a figyelmét, amelyeket szeretett volna tanulmányozni. Az egyik a máramarosi rendházak összeírása, a másik a nyágovai Evangélium, amely rutén nyelvjárásban íródott 1748-ban. A levelekből kiderül, hogy Alekszej Petrov a megadott időszakban bécsi, budapesti levéltárakban és könyvtárakban is kutatott, illetve több helyről is kapott kéziratokat: Münchenből, Klagenfurtból, Königsbergből és Pozsonyból. A kéziratokhoz való hozzájutásban Petrovot Budenz József professzor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja is segítette. Budenz József 1836. június 13-án született Németországban a Fulda környéki Rasdorf városban. Egyetemi tanulmányait a Marburgi Egyetemen kezdte 1855-ben, majd egy évvel később a Göttingeni Egyetemen folytatta. Az egyetemen vele tanuló magyar diáktársa keltette fel benne a magyar nyelv iránti érdeklődést. 1858-ban Hunfalvy Pál meghívására áttelepült Magyarországra és támogatásával tanári állást kapott a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban, ahol német és görög nyelvet tanított. Rövid időn belül elsajátította a magyar nyelvet. 1861-től a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának segédkönyvtárosaként dolgozott és az Akadémia levelező tagja lett. 1868-tól az altáji összehasonlító nyelvészet magántanára volt a pesti egyetemen. 1872-től élete végéig az „ural-altáji", azaz 1 Elhangzott a 19. Szabolcs-Szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napok konferenciáján Nyíregyházán, 2012. szeptember 27-én. Fordította Kutassy Ilona, a Kárpátalja Állami Levéltár igazgatóhelyettese. 2 Kárpátaljai Állami Levéltár (a továbbiakban nem jelöljük, mivel minden levéltári forrás innen származik), F. 64. op. 3. od. zb. 615.1-8. 183
