A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVELEK - Papp Klára: A Csáky–Jósika házaspár kapcsolatai levelezésük tükrében
Papp Klára 1812-től Hunyad vármegye főispánja, 1816-tól főkormányszéki - guberniumi - tanácsos, 1819-től titkos tanácsos, a főkormányszék alelnöke, majd elnöke lett.) A fiatal Jósika báró 1802-ben vette feleségül a 18. századi Erdély erős női arisztokrata egyéniségei közé tartozó Csáky Kata grófnő unokáját, Csáky Rozáliát. A házaspárnak kilenc megszületett gyermekéből három még gyermekkorban meghalt, közülük hat azonban megérte a felnőttkort, három fiú (Samu, Lajos és János) s három lány (Antónia, Josepha, Druzsina),4 akik közül elsősorban a három fiú tevékenységéről olvashatunk a korabeli Erdély történetét vizsgáló munkákban. A házaspár levelezése alapján részleteiben rajzolódnak ki az első évek, hiszen mindketten gyakran írtak szüleiknek, testvéreiknek, s a távollétek idején egymásnak is. Jósika János és Rozália is gyakran levelezett a két anyóssal (illetve anyával) Jósika Antalné Teleki Mária Jozefával,5 vagy Bethlen Rozáliával, s egymással is. Ugyancsak sok levelet váltottak testvéreikkel, Jósika Borbálával (Birivel) és Csáky Józseffel (Pepivel), illetve Teleki Jozefa folyamatosan levelezett Biri férjével, Kálnoky Jánossal. Fennmaradt a Jósika fiúk levelezése is, de jelenlegi vizsgálatunknak most az nem képezi tárgyát. Természetesen a családon belüli levelezésen kívül fennmaradtak a gazdálkodás szempontjából fontos levélben adott utasítások a gazdasági tiszteknek, vagy azok jelentései, feljegyzései a birtokosoknak, s a családtagok külső kapcsolatait jelző levélváltások is, amelyeknek egy része Erdélyen, sőt Magyarországon kívüli területekre, Bécsre, Párizsra mutat. A gyermeknevelésen és a családi problémákon túl a 18. század végének, 19. század első évtizedeinek társas kapcsolatai is jól kirajzolódnak, s kapunk értékelhető jelzéseket a két ember jellemének formálódásáról is. Mivel ugyanazon időszakból az általuk és a nekik írott levelekkel is rendelkezünk, azonos események megítélését, értékelését van lehetőségünk értelmezni, ugyanakkor 4 Jósika János és Csáky Rozália fiai: Sámuel (1805-1860), Lajos (1807-1891) és János. A lányok közül Antóniát és Josephát említi Csáky Rozália gyászjelentése (ők tehát a felnőttkort elért lányok voltak, Josepha már hamarabb elhunyt, mint anyja, 1836. augusztus 21-én, mint „egy kislányt világra hozó édesanya"). Druzsina neve egy 1822. június 28-án, Bécsből írott levélben szerepelt: „Kis Drusinámat ölelem." 1824. november 2-i levelében az utóirat: „Jankót csókolom". Uo. Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára a ROL Kmlg kezelésében, Jósika család hitbizományi levéltára (a továbbiakban Jósika hitb. lt.) No. 552. Három gyermekük meghalt - Katica 1803- ban, majd Antal hatévesen 1810-ben, Rozália háromévesen, 1811-ben -, őket a kolozsvári jezsuita templomba temették. Sas Péter: A kolozsvári piarista (egykori jezsuita) templom sírfeliratai. Lymbus, Magyarságtudományi Közlemények, 2007. (a továbbiakban Sas, 2007.) 168., 171. 5 A családi genealógia szerint Teleki Mária Jozefa 1749-ben született, s Kolozsvárt 1815. április 7-én hunyt el, 1775-ben kötött házasságot branyicskai Jósika Antallal, aki 1745-ben született, s 1803. január 16-án halt meg. http://genealogy.euweb.cz/hung/teleki2.html (2010. 03.17.) 152
