A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
LEVELEK - Papp Klára: A Csáky–Jósika házaspár kapcsolatai levelezésük tükrében
A Csáky-Jósika házaspár kapcsolatai levelezésük tükrében a levelezésből nyert értesülések szembesíthetőek a családi levéltárból származó egyéb iratokkal is. Jósika János 1802-ben vette el Csáky Rozáliát, akivel előbb Kolozsváron, majd hosszabb ideig szolgálata helyén, Marosvásárhelyen laktak, illetve a Jósika családi birtokon, Branyicskán, Budatelkén, vagy Rozália anyjának lakhelyein, Cégén és Almáson, vagy a feleségnek átengedett Csáky birtokon, Búzán tartózkodtak. 1812. október 4-én Rozália a Dévára költözésről tudósítja anyját: „Immár Dévára kiköltöztünk, s innét nem is mozdulunk, a házak meglehetősen melegek.. A kolozsvári házat még Csáky Kata grófnő vásárolta 1775-ben „a piacznak napnyugati során" Rhédey Mihály és Jósika Mózes házai szomszédságában, amihez 1780-ban megvette a szomszédos Ábrahám Ábrahám kereskedő házát is. 1828-ban egy emeletet Jósika János építtetett a közös házra, amelynek homlokzatán a Csáky Rozália által készíttetett két bronz oroszlán között a Jósika címert találjuk.6 A házaspár családi címereinek felhasználásával készítették azt a családi pecsétet, amelyet levelezésük során is használtak. így a Jósikák oroszlános címerállata mellett a törökkel vívott küzdelemben vállalt szerepre utaló levágott fej - a Csáky címerből - is szerepel a közös pecséten, amelyen a Csáky rangemelésre utaló grófi korona is ott látható. Egyértelműen kimutatható viszont, hogy Jósika János a saját családi címerét mutató pecsétet is használt, amelyen - a család bárói rangemelésének megfelelően - természetesen csak az ötágú bárói korona szerepelt. A Jósika és a Csáky családi címerek 6 Papp Klára: Az erdélyi Csákyak. Erdélyi Tudományos Füzetek, 273. Kolozsvár, 2011.186-187. 153
