A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Takács Péter: Wesselényi Miklós szétzilált naplója
TAKÁCS PÉTER Wesselényi Miklós szétzilált naplója1 „Egy napi könyvet kell annak tartani, aki életét - mint egy egészet - át akarja futni tekintetével, s a múltat használni kívánja a jövendőre és a jelenvalóra." Ezzel a mondattal nyitotta 1821-ben naplóbejegyzéseinek sorát Wesselényi Miklós, függetlenül attól, hogy már korábban - még Pataky Mózes irányításával - 1814 júniusától november elejéig vezetett naplót.2 Akkor az első külföldi utazás nem mindennapi élménye, és a Napóleon fölött győzelmet arató császárok, királyok bécsi tanácskozásai „csalták ki Erdélyből" a Kolozsvárott még tanulmányait folytató ifjút. Az 1814-es naplóban a világra és a politikára még kritikátlanul rácsodálkozó, az Isten háta mögül - a zsibói és kolozsvári provinciából - Európa császárvárosába, és a fantáziát mindenkor lázba hozó Itáliába tett látogatás különlegességei izgatták az elmét, és az újdonság varázsa mozgatta az írótollat. Ebben az önálló naplófüzetben a hazai viszonyok és állapotok közül Debrecen csúfságán, a keszthelyi Georgikon megszemlélésén, „az öreg" Festetics Györggyel, Kis János költővel, Berzsenyi Dániellel és Kazinczy Ferenccel való találkozáson kívül alig esik másról szó. Saját szokásai és szenvedélyei közül is csak a császári lóistálló egy-két lovának kipróbálása, és édesanyja, Cserei Heléna zsörtölődve féltő szeretete kapott kevéske teret a naplóban. Eldönthetetlen, hogy ez az 1814-es bécsi, dalmáciai és észak-olaszországi utazás állomásairól és látnivalóiról, és a Napóleon felett győzedelmeskedő uralkodók Bécsbe, a „szentszövetségi konferenciára" érkező szemléjéről beszámoló napló Pataky Mózes tanári gondoskodásának és ösztönzésének - netán közreműködésének - köszönhetően nyerte-e el a nyomtatásra előkészített változatát, vagy a lehetetlent nem ismerő, nagy dolgokra készülő férfiúi akarat első próbája volt-e?! Az Erdélyből való kiszabadulás, a világlátás élménye, a nem mindennapi diplomáciai esemény külsőségeinek látványa érthetően megmozgatta Pataky és Wesselényi fantáziáját. Az említett motiváló tényezők mellett a nyomtatásra előkészített kézirat tartalma arra enged következtetni, hogy a korban divatos élményt kereső, ismereteket és tapasztalatot gyűjtő utazás és úti 1 Elhangzott Nyíregyházán, 2012. szeptember 27-én a 19. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napon. 2 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Mikrofilmtár, X1966. Ifj. Wesselényi Miklós iratai, 5495. és 5496. tekercs. Napló. Az eredeti naplók a Román Országos Levéltár Kolozs megyei Igazgatósága őrizetében vannak. 13
