A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Kövér György: A történetíró személyes forrásai
Kövér György Tulajdonképpen ez teremti meg annak lehetőségét, hogy a személyes források szélesebb körét megszólaltatva bepillantást nyerjünk az alkotómunka műhelyébe. Balogh István (1912-2007) visszaemlékezéséből tudjuk, hogy a kapitalizmus kori parasztságról szóló kötet terve a debreceni professzori lakáson tartott vasárnapi beszélgetéseken merült fel. A probléma lényegét legkerekebben a Balogh Istvánnal 1987-ben készült interjú exponálja: „Olvasmányaink, beszélgetéseink és persze személyes tapasztalataink alapján egyre nyilvánvalóbb lett előttünk, hogy a parasztság története a polgárosodással válságba jutott. írásaikban sokféleképpen utaltak már erre Veres Péter, Erdei Ferenc, Kovács Imre, Szabó Zoltán, Féja Géza, egyszóval a népi írók nagyhatású szociográfiái, de a történettudomány sajátos kutatási módszereivel ennek feltárására még senki sem vállalkozott. Azt akartuk volna tudományos módszerekkel megvizsgálni, hogy miként jutott válságba a parasztság társadalma, mi lett vele a jobbágyfelszabadítás után."27 Újabb lökést kapott az ügy, amikor Für Lajos és Kiss Ferenc közvetítésével Veres Péter és Erdei Ferenc támogatását is sikerült megszerezni.28 Mindez oda vezetett, hogy aközben, 1959 őszén Budára, a Badacsony utcába költözött Szabó István 1960-ban már az ELTÉ-re telepítve kapta erre a célra az 5000 forintos kutatási támogatást az Akadémia II. osztályától.29 S itt érdemes a rendelkezésre álló személyes források körét kiszélesítenünk. Balogh István először 1960 májusában még főként saját ügyében akarta Veres Pétert felkeresni, ám a találkozó akkor nem jött létre. Már ekkor körvonalazódott azonban a tágabb kontextus: „Tavaly nyáron egy beszélgetés eredményeként Péter Bácsi elindított egy követ, t. i. Szabó István egy. tanár szerkesztésében akkor még csak tervezés alatt álló tanulmánykötetet, amely a parasztság 1850-1914 közötti történetére vonatkozó kutatásokat foglalná össze. A kis kőből azóta egy kisebb szabású lavina lett, a M. Tud. Akadémia megfelelő 27 Politika, tudomány, debreceniség. Balogh Istvánnal beszélget Für Lajos. Alföld, 1987. 1. sz. 37-58. (a továbbiakban Balogh - Für, 1987.) 51. 28 Balogh, 1998.45-47. A visszaemlékezés - nyilván korabeli iratok alapján - felsorolja az eredetileg tervezett „témacsoportokat" és számításba vett szerzőket. 29 MTA AL, II. o. 223. d. 6. dosszié, 7. A támogatás Budapest és Debrecen között oszlott meg, személy szerint Szabó István és Szabó Dezső között, illetve Dercsényi Móric neve szerepelt még az adatlapon. Balogh István idézett tanulmányában nyilván sajtóhiba, hogy mindössze 500 Ft támogatást kaptak volna a II. osztálytól. Vö. Balogh, 1998.47. Az összegből elsősorban a kutatók útiszámláit fedezték: Balogh István 456 + 403,90 + 401,20 forintot, Gyimesi Sándor 477,60 + 380, Hársfalvi Péter 294,20, míg Simonffy Emil 861,50 forintot számolhatott el. Beszámoló jelentés „A parasztság története Magyarországot a kapitálizmus [sic!] korában 1848-1914" c. munkához az 1960. évre nyújtott kutatási célhitel felhasználásáról. Szabó István (1960. nov. 29). 1960. nov. 9-én azonban az 1725,80 Ft maradványt az MTA zárolta, s abból már nem volt mód további kifizetésekre. Erre az évre a IV. osztály további 5000 Ft célhiteles támogatást nyújtott a kutatáshoz. 124
