A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Kövér György: A történetíró személyes forrásai
A történetíró személyes forrósai osztálya, nem minden vonakodás nélkül, de erre az esztendőre a levéltári kutatásokra megfelelő fedezetet is biztosított."30 1960. augusztus 29-én azután összejött Szabó Istvánnal közösen Veres Péter meglátogatása. Ennek lefolyását utólag Balogh István saját korabeli feljegyzése alapján rekonstruálta. Ha úgy vesszük, nem más ez, mint egy naplószerű feljegyzés emlékezés révén történő cselekményesítése.31 Ugyan honnan tudnánk máshonnan, hogy Balogh István úgy mutatta be őket egymásnak, mint „a parasztság politikusát a parasztság történetírójának". S erre válaszul Veres Péter azzal járt vendége kedvében, hogy az egész „magyarság történetírójának" titulálta.32 Aki valaha hallotta Péter bácsit, annak nem kell túl élénk fantáziájának lennie, hogy kitalálja, ez alkalommal is főként Veres Péter beszélt. De a személyes támogatás elnyerésén túl vajon miért volt olyan fontos a történeti néprajz és a történettudomány jeles képviselőinek Veres Péter véleménye? A visszaemlékezések ezt nem tárják fel, ám világosan kiderül Balogh István Veres Péterhez írott egykorú leveleiből. Balogh István így köszönte meg - Szabó István nevében is - a tervezethez fűzött írott észrevételeket: „Sokat, nagyon sokat lehet hasznosítani belőle, és az egész szemléletén majd ez meg is érzik, csak a Péter bácsi által támasztott követelménynek nem mindenik munkatárs tud majd megfelelni. Sok lesz azok közt olyan, akik pedáns szárazsággal a tényeket fogják felsorolni, és még az is félő, hogy a tényeket sem mindet, vagy azok közül sem a legfontosabbakat. Bizonyos írói kvalitás nélkül még egy szakcikket is nehéz megírni, viszont ezt nehéz mindenkitől megkívánni. Carlyle és Macaulay, de hogy közelebbi példát hozzak Szekfű Gyula sem mindig születik. A példa azért is jó, mert éppen ő, aki kétségtelenül igen jó tollú ember volt, a tényeket alapvető szemlélete szerint alaposan kiválogatta, vagy néha alaposan oldalba is rugdosta. Mi örülnénk neki, ha jó pozitivista tanulmányok születnének meg a parasztság e korszaki történetéből, ez a maximális követelmény, egyeseké talán több is lesz ennél." Majd a levél végén újra visszatér a módszertani probléma lényegéhez: „Ezekben a tanulmányokban a szokványos históriai módszer a források természete miatt aligha elegendő, s ez elég sok veszélyt rejt magába. De hát majd csak kijön belőle valami.. ,"33 Nehéz eldönteni mi is a nagyobb veszély, a földhözragadtság vagy az elrugaszkodás. 30 Balogh István - Veres Péter (1960. ápr. 26), MTA Kt Ms 5491/286. 31 A becses dokumentumot Erős Vilmos tette közzé Veres Péternek a parasztságtörténeti tervezetről írott észrevételeihez fűzött utolsó lábjegyzetként. Erős, 2003. 374-376. 32 Uo. 375. A Für Lajos által készített interjúban ez tágabban hangzott: „a parasztok politikusának és írójának hadd mutassam be a parasztok történetíróját". Balogh - Für, 1987.51. 33 Balogh István - Veres Péter (1960. szept. 13), MTA Kt Ms 5491/290. A szöveg gépelési hibáit javítottuk. 125
