A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Kövér György: A történetíró személyes forrásai
A történetíró személyes forrósai professzionalizációjának műhelyévé válni. Mint a magyar gazdaságtörténet születésének historiográfusa megállapította „bármily nagy szerepet játszott is ez a Szemle körül kijegecesedett csoport a magyar gazdaság- és társadalomtörténet életre hívásában, a fiatal tudományszak írói utánpótlásáról nem tudott gondoskodni."24 Megszűnése után meg végképp nem - tehetjük hozzá. II. Egészen más miliőben került sor az 1950-es évek végén, Szabó István (1898- 1969) irányítása alatt A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában című - ma úgy mondanánk - projekt beindítására. A helyzet már azért is sajátos volt, mert Szabó István minden méltatlan szakmai, ideológiai és politikai támadás ellenére végső soron az ötvenes években nevelte ki a debreceni egyetemen tanítványi gárdáját, s tulajdonképpen Szabó István iskoláról igazából a debreceni egyetemről 1959-ben történt nyugdíjba menetele után kezdtek beszélni. Vagyis akkorra lett iskolája, mire nem volt katedrája. De ezt csak úgy érhette el, hogy az ötvenes évek legvadabb időszakában is működhetett - Szabó István beszámolója szerint - akadémiai támogatással egy parasztságtörténeti kutatócsoport Debrecenben.25 Ez a még csak formálódóban levő gárda azonban igazából 1960-ban az Agrártörténeti tanulmányok megjelentetésével tette le névjegyét a tudomány asztalára. S még nyomdába sem mentek a kötet kéziratai, amikor már körvonalazódtak a következő, a legnagyobb s egyben az utolsó nagy vállalkozás kontúrjai a parasztság kapitalizmuskori történetéről. Nem lehet röviden e nagyszabású munkálat teljes keletkezéstörténetét bemutatni, de erre talán nincs is szükség, hiszen mind a baráti kör, a tanítványi gárda, mind a historiográfia sokat tett a téma megismertetéséért.26 24 Berlász Jenő: A magyar gazdaság- és társadalomtörténet-írás kialakulása. In: Uő: Erdélyi jobbágyság - magyar gazdaság (Válogatott tanulmányok). Szerk. Búza János - Meyer, Dietmar. H. n. 2010. 246. [Eredetileg: Közgazdasági Szemle, 1943.11-12. sz. 1076-1096.] 25 MTA Akadémiai Levéltár (a továbbiakban MTA AL], II. o. 222. d. 3. Szabó István (1952. márc. 18.) Némi ízelítő a nevek és témák lajstromából: Balogh János: Az 1929-30-as gazdasági válság hatása a tiszántúli szegényparasztságra; Irinyi Károly: A debreceni tanyai cselédség a 19. sz. második felében; Für Lajos: A „kishajdú" városok pőre az Eszterházyakkal; Varga Gyula: Kismarja társadalomrajza a 18. sz. második és a 19. sz. első felében; Hársfalvi Péter: Az Áchim-féle parasztmozgalom; Rácz István: Az úriszék kérdése a reformkorban - hogy csak a később nevet szerzett fiatal kutatókat említsük. 26 Balogh István: Alkotás és tudományszervezés a politika szorításában. In: Szabó István emlékkönyv. Kovács Ágnes közreműködésével szerk. Rácz István. Debrecen, 1998. 37-52. [Eredetileg: Adalékok egy korszak történetírásához. Debreceni Szemle, 1993.119-134.]; A harmadik út felé. Szabó István történész cikkekben és dokumentumokban. Vál. és szerk. Erős Vilmos. Budapest, 2003. (a továbbiakban Erős, 2003.) 123