A személyes történelem forrásai - A MNL Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára kiadványai I. Évkönyvek 20. (Nyíregyháza, 2014)
NAPLÓK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Kövér György: A történetíró személyes forrásai
Kövér György állás miatt, némi neheztelést is előadva újra jelentkezett a folyóirat szerkesztőjénél: „tudatom, hogy én a Gazdaságtörténelmi Szemlét igen nagyra becsülöm s mindég kész vagyok a munkára, ha kell. Ha tehát nincs elég használható értekezése, csak tessék írni, nekem a bécsi levéltárak essentiája szobámban van. így pl. gyönyörű és ismeretlen anyagom van együtt a »18. sz. keleti kereskedelmi politikájáról«. Külön értekezés anyagom van a hajóépítők telepítéséről Magyarországba, aztán a hidak és folyók 16-17. században, folyamszabályozások a 18. században stb. Végül mintegy ezer ívem van a magyar marhakereskedésről, s ebből is közölhetek részleteket. Szeretném, ha többször adna életjelt magáról, eddig ugyanis alig írt, s még a leveleimre se igen válaszol..."22 Ha akarnám, sem tudnám megállni, hogy ne hívjam fel a figyelmet a pozitivista levéltáros terminológia fent idézett gyöngyszemeire: már a szinte minden forrást és irodalmat ismerő nagy tudású Tagányinál is magával ragadó a „gazdag, változatos és érdekes gazdaságtörténeti anyagkészlet" szóhasználat, s az érzékletes- séget szinte a delíriumig fokozza Takáts öntudatos kifejezése, a „bécsi levéltárak" szobájában őrzött „essentiájáról". Közben Kováts mindent megtett, hogy a Szemlét nemzetközi rangra emelje, és a szakma első számú folyóiratában, a Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte második számában (ekkor már a pozsonyi jogakadémia professzoraként) részletes bibliográfiai áttekintést közölt a magyar gazdaságtörténeti irodalomról.23 Azonban addigra elfogyott az agrártárca türelme a nagymértékű deficit felhalmozódása láttán, s az előfizetők számával sem volt megelégedve. 1903 elején először kondult meg a vészharang a folyóirat feje felett, ám ekkor még sikerült haladékot nyerni. Végül azonban 1906 folyamán külön bejelentés nélkül múlt ki Magyarország első és mindmáig egyedül volt gazdaságtörténeti folyóirata. Ha össze kívánjuk foglalni mindazt, amit a lapszerkesztés kulisszatitkairól elsősorban a napló és levelezés segítségével megtudhattunk, a századforduló tudományszervezési modelljét nemcsak az erőteljes állami és érdekvédelmi befolyás jellemezte, hanem az állandó törekvés is a finanszírozás racionalizálására. Az induláskor még eltűrt hiány egyre terhesebb lett, különösen azok után, hogy az agrárérdekek egyre erőteljesebb önérvényesítésre törekedtek. Mindenekelőtt a naplónak köszönhetően az érdekképviseleti és politikai konfliktusmező hátterében a személyes, felekezeti és világnézeti ellentétek is napvilágra kerültek. Miközben az egyetemen még nem folyt szisztematikus gazdaságtörténet oktatás, maga a folyóirat próbált a szűkebb szakma 22 Takáts Sándor - Kováts Ferenc (é. n. [1903]), MTA Kt Ms 2355/139. 23 Franz Kováts: Ungarische Bibliographie 1900-1902. Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte, 1903. 605-617. Az egyes munkák címét németre fordítva közölte. 122
