Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Bánszki Hajnalka: Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai
Nagy Sámuel és Leffler Sámuel, Nyíregyháza történetének korai krónikásai Az 1870-ben megalakult evangélikus tanítókor jegyzőkönyvébe11 1875-ben megírta az itt tanító tanárok életrajzát. Ez az életrajzi gyűjtemény később is folytatódott, hiszen Nagy Sámuel után egészen az 1900-as évekig az itt tanító tanárok maguk írták be a curriculum vitae-t. A gyűjteménynek ez a kései része azonban már nem teljes, nem tartalmazza a városban tanító valamennyi evangélikus tanár adatát. Nagy Sámuel az életrajzok elkészítésénél ugyan forrásait nem jelölte meg, azonban Szabó József12 kutatásai alapján tudjuk, hogy az egyházi tanácsülési jegyzőkönyveket és a canonica visitatiók jegyzőkönyveit felhasználva készítette el azokat.13 Tevékeny élete 1881-ben ért véget, sírja a nyíregyházi Északi temetőben van. Leffler Sámuel Leffler Sámuel pályájának kezdete Nagy Sámuel aktív éveinek végével esik egy időre. 1851-ben Rimaszombatban született. 1874-ben segédlelkészként és helyettes tanárként érkezett Nyíregyházára. Tanulmányait ő is kevert nyelvű felvidéki városok iskoláiban végezte: Pozsonyban teológiát és bölcsészettudományokat hallgatott, majd 1875-ben Kassán természettanból, 1878-ban pedig Rozsnyón latin nyelv- és irodalomból szerzett tanári képesítést. 1876-ban szerződéses tanárként került a nyíregyházi evangélikus főgimnáziumba, majd az 1878. évtől a gimnázium rendes tanárává nevezték ki. Eleinte természettudományos tárgyakat tanított, majd latin nyelvet és irodalmat, valamint végzősöknek bölcseletet. Felszentelt lelkészként evangélikus vallástanból is helyettesített. 1907-től 1914-ig, nyugállományba vonulásáig a gimnázium igazgatója volt. Az iskolában ifjúsági és önképzőköröket szervezett. Igazgatósága alatt is működött a diákok és tanárok tudományos tevékenységét támogató Kossuth Lajos-emlékalapítvány, amelynek létrehozásában 1891-ben ő is részt vett. A Jótékony Nőegylet titkáraként aktívan részt vett a Nőipariskola létrehozásában 1885-ben, majd annak első igazgatója lett. Több tanári szervezet tagja, elnöke, az evangélikus egyházmegye presbitere, az egyház másodfelügyelője volt. Aktívan részt vett város szellemi életében, amelyről Geduly Henrik, evangélikus püspök, Nyíregyháza történetírója így írt: „Nyíregyházának oly szervezett 11 SZSZBML, X. 102. 12 A nyíregyházi főiskola pedagógia tanszékének tanára, a város oktatástörténetének jeles kutatója. 13 SZABÓ József: Adalékoka nyíregyházi evangélikus oktatáshoz egy életrajzi gyűjtemény alapján. In: Evangélikus tanítók, iskolák, tanítóképzés Nyíregyházán a XIX. században. Szerk. Csorna József. Nyíregyháza, 2008. 23. 257
