Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig
Városias falu vagy falusias város? a polgári iskola felállítását kérvényezze a település, ő pedig a főispán közbenjárásával kieszközli a minisztériumban a nyilvános jogot és némi államsegélyt is szerez. így is történt. Június 25-én e tárgyban népgyűlést tartottak, majd a képviselő-testület elhatározta, hogy a községben államilag segélyezett nyilvános jellegű községi polgári fiúiskolát állít. Az 1899. július 18-án tartott gyűlésen „nagy lelkesedést keltett Kastaly Ferenc... ama jelentése, hogy a vk. miniszter megadta az engedélyt a községi polgári (fiú) iskola felállítására, azt nyilvánossági joggal felruházta, s egyelőre 1500 forint államsegélyt utalványozott, ez összeg fokozatosan 4.000 forintig emeltetett, kikötvén magának a megválasztandó tanerők megerősíthetésének jogát s azt, hogy az iskola a törvényes követelményeknek minden tekintetben megfeleljen."66 A korabeli állapotokat mutatja, hogy a lelkesedés nagy volt ugyan, de nem volt megfelelő iskolaépület, ezért a tanintézmény ideiglenes helyiségéül, az igazgató és a szolga lakásául a Szent László u. 50. szám alatti Neherebeczky- féle, eléggé elhanyagolt állapotban lévő, kétszárnyú épületet bérelték ki. Az épületben bútorzat nem volt, így az elsőként beírt tanuló, Balkányi Andor apja segített abban, hogy a szomszédságban lévő „Zakár-féle bodegából kölcsönül áthozott asztalon és két szék mellett írjam be az I. o-ba jelentkezett 27 és a II. o-ba végzettségüknél és előrehaladott koruknál fogva felvett 31 tanulót" - emlékezett vissza a kezdetekre az iskola első igazgatója, a Nyíregyházáról ide került Werner Gyula. A tanévkezdésre az állami elemi népiskola adott kölcsön padokat a testvérintézménynek.67 Ahogy a gyarapodó évfolyamok miatt növekedett a tanulói létszám, elodázhatatlanná vált egy modern iskolaépület megépítése. 1902. október 4-én tette közé az építési felhívást Kastaly Ferenc főbíró, aki egyben az iskolaszék elnöke is volt,68 majd 1903 márciusában megtörtént a következő jelentős lépés: „csendben a mindennapi élet vásári zaja közepette észrevétlenül nevezetes mozzanat ment végbe e hó 16-án a kora reggeli órákban. Letették az első követ a polgári fiú iskola emeletes épületéhez, melynek munkálatait Grosz Benő, helybeli mérnök vállalta el 39.400 koronáért. Adja Isten, hogy a tudománynak ezen újabb hajléka szerencsésen tető alá jusson, hirdetendő a polgárságnak anyai gondok és nagy terhek mellett sem csökkenő áldozatkészségét." 69 66 WERNER Gyula: A kisvárdai előbb községi majd állami polgári fiú iskola 15, és az állami polgári leányiskola 25 éves története. Kisvárda, 1936. (a továbbiakban WERNER, 1936.) 8. 67 Uo. 8-9. 68 Hirdetmény. KL, 1902. 41. sz. 3. 69 A polgári fiú iskolaépítése. KL, 1903. 12. sz. 3. 347
