Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Néző István: Városias falu vagy falusias város? A városi injrastruktúra kialakulásának kezdetei Kisvárdán a 19. század utolsó harmadától a 20. század elejéig
Néző István A polgári iskola új épülete Az iskola „tető alá" jutott, 1903. augusztus 14-től megkezdődött az átköltözés az új otthonba. Ezzel Kisvárda egy modern, máig is iskolaként használt épületet, és benne a kor követelményeinek megfelelő oktatási intézményt nyert. De a kisvárdaiak nem voltak elégedettek, ők gimnáziumot szerettek volna. Ennek érdekében az első lépést - amint erre fentebb utaltam - 1895-ben megtették, de mindenféle eredmény nélkül. 1908-ban a főispán útján a község a minisztériumhoz fordult egy folyamodvánnyal, melyben egy 8 osztályú főgimnázium felállítását kérte, sőt Hrabovszky Guidó országgyűlési képviselő vezetésével egy küldöttség is felkereste Apponyi kultuszminisztert, de ez sem lendítette előre az iskola ügyét. A politikai viszonyok változása, azaz az országgyűlési képviselő-választás után, 1910. június 20-án a községi képviselők az 1908-as beadványra hivatkozva újra kérték, hogy a megyében létrehozandó második főgimnázium Kisvárdán legyen. „A terjedelmes és kellően megokolt feliratra már ugyanaz év augusztus hó 3-án 77170. sz. a. k. rendeletével intézkedett a magas minisztérium, amennyiben a debreceni tankerület kir. főigazgatója útján arról értesítette a község képviselő testületét, hogy Kisvárdán egy állami főgimnázium szervezését elvben elhatározta s megbízta a főigazgatót, hogy a község részéről adandó ellenértékek megállapítása végett lépjen érintkezésbe a község elöljáróságával.''70 Kisvárda tehát kormánypárti mandátumért cserébe gimnáziumot kapott. 70 CSÁSZY László: A kisvárdai állami főgimnázium alakulásának története. In: A kisvárdai állami főgimnázium értesítője az 1911/12. évről. Kisvárda, 1912. (a továbbiakban CSÁSZY, 1912.) 8. 348
