Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Csatáry György: A 19. század végi, 20. század eleji Beregszász történelmi épületei

A 19. század végi, 20. század eleji Beregszász történelmi épületei

Széchenyi beregszászi látogatásáról a Jelenkor 1846. augusztus 19-i száma így számol be: „megyei főkormányzó31 lakban... terítettek asztalt, majd ezután ő a Tiszaújlak felé vonuló rossz országúton megyénk második ispánja s többiek kíséretében, ágyúdörgés közt tovább robogott. "32

1848 folyamán a kaszinó kulcsfontosságú szerepet játszott a szabadságharcosok toborzásában. Június 14-én innen indultak a katonának állók Debrecenbe a 10. zászlóaljba. A szabadságharc után a kaszinó sem működött igazán, csak az 1867. évi kiegyezés után született újjá. Az 1870-es években itt méltatták - még ha titokban is - először március 15-ét. Ekkor már a Deák-párt tagjai voltak a vezetőségben. Nagy népszerűségre tettek szert a városban az itt tartott farsangi bálok.

Az 1884. február 3-án tartott közgyűlésen Medvigy Mihály, királyi törvény- széki bíró felvetette egy új palota felépítésének gondolatát. Egy éven belül alapítványt (Casino-alapot) hoztak létre a székház építésére. Az egyesület 1889- ben Füzesséry Péter elnöksége alatt a kaszinó bizottság33 révén Schönborn- Buchheim Ervin gróf jóvoltából 6500 forintért telket vásárolt, amit kölcsönből fizettek. A Vérke partján az ún. Hosszú kocsmát alakították át 1890-ben 20 ezer forint költséggel kaszinóvá. Az építkezés tervét Kollár János városi mérnök készítette. A műkedvelők színielőadásaik bevételével segítették a Casino- alapot.34

Az egyesület hamar kinőtte falait: 1911. október 3-án pályázatot hirdettek egy új palota tervrajzának elkészítésére. Az 1000 koronás pályadíjat Besenszky Gyula munkácsi építész nyerte el. Az építkezés 1912. április 28-án kezdődött és október 13-án fejeződött be, de a falak nedvessége miatt csak a következő évben adták át. Az épület belső tere és helyiségeinek jellege a mai napig páratlan a városban.

Homlokzatait rizalitok, párkányok, keretezések, kerámiák, a sarkon kerek torony díszíti. Tetőfelületei változatosak az attikáknak és a különböző mintájú fedéseknek köszönhetően. Első gyűlésüket a tagok 1913. június 18-án tarthatták az új palotában. A kaszinó művelődési szerepét leginkább a két háború között töltötte be, ebben nagy szerepet vállalt a Beregszászi Irodalmi és Műpártoló Egyesület. Elnöke Klein Jenő, titkára pedig Demjén Ferenc volt. Olyan híres vendégek fordultak meg a kaszinóban, mint Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Szép Ernő, Fábri Zoltán írók, Zathureczky Ede és Zádor Dezső

31 Ekkor a vármegye főispánja Schönborn Károly volt.

32 VÁRADI-STERNBERG János: Széchenyi aTiszaháton. Hatodik síp, 1992. 4. sz. 26-28.

33 Tagjai: Barta Ödön, Dessewffy Marcel, Hunyady Béla, Malonyai Gyula, Púm József, Szilágyi Zsigmond, Matavovszky Béla.

34 A későbbiekben számos nemzeti és helyi eseményt ünnepeltek itt.

303