Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Csatáry György: A 19. század végi, 20. század eleji Beregszász történelmi épületei
Csatáry György hegedűművészek. Tudományos előadásokat, képkiállításokat rendeztek, jubileumi évfordulókat ünnepeltek meg itt. Bemutatták többek között Ferenczy Károly, Erdélyi Béla, Csók István képeit. Fellépett Fedák Sári, a magyar operett csillaga. Jótékonysági esteket tartottak pl. a leégett református templom javára. A csehszlovák hatóság nem nézte jó szemmel a kaszinó működését. 1922- ben, amikor Gáthy Zsigmond lett az elnök, az intézményi élet megélénkült és a magyar társadalmi élet központjává vált. Alapszabályait egyeztették a csehszlovák törvényekkel.35 Beregszászban 1864-1874 között evangélikus református algimnázium működött. Ez 1874-től községi polgári iskolává alakult, 1884-1894 között pedig állami polgári fiúiskolává szervezte át az intézményt a Magyar Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium. A gimnázium felállításának terve már 1886-ban megfogalmazódott, de nem vezetett sikerhez. Közben a polgári iskolát fokozatosan reáliskolává alakították át. Wlassits Gyula közoktatási miniszter jóváhagyásával megkezdődhetett a reáliskolának gimnáziummá való fejlesztése. A gimnázium első osztálya az 1895-1896-os tanévben indult. Wlassits Gyulát ezért 1895-ben a város díszpolgárává fogadta. Ezután elkezdődött a ma is impozáns, kétemeletes gimnázium építése, ami 1901. november 1-jén nyitotta meg kapuit a diákok előtt. Az ekkor szervezett ünnepségen részt vett a miniszter is. Az első évfolyam 1903-ban fejezte be tanulmányait.36 A beregszászi állami polgári fiúiskola Beregszász legrégebbi iskolaépülete, a város első iskolája.37 Az első világháború után Beregszász is a Csehszlovák Köztársaság része lett. Városi jogától megfosztották, nagyközségként kezelték. 1938-1944-ben a magyar fennhatóság alatt ismét megyeszékhely lett, visszakapta egykori városi jogait. A második világháború után járási székhelyként több mint negyven község közigazgatási központjává vált. Az Ukrán Köztársaság idején Beregszászt „területi szintű" várossá tették, ami közigazgatási státuszát illetően nagy előrelépést jelentett. 35 1944 végén, a szovjet éra kezdetén a kaszinó tevékenységét beszüntették, elnökét, Benda Kálmánt a belügyi szervek letartóztatták, koholt vádak alapján elítélték. Adataink szerint Ungváron végezték ki. 36 A gimnázium történetében az első megpróbáltatást az első világháború jelentette, amikor ideiglenesen többször is szünetelt a tanítás. A cseh érában a magyar tanári kart menesztették, és csak később, a csehszlovák államra tett eskü felvétele után foglalhatták el katedrájukat. Ruszin osztályokat is indítottak, tanárokat ezekbe az osztályokba az ukrajnai és oroszországi emigránsokból toboroztak. Lásd A beregszászi magyar gimnázium története, 1864-1989. Szerk. BENDA László és OROSZ László. Budapest, 1990. 8-14. 37 Kondor Boldizsár a 17. századi református esperes szerint már 1590-ben „virágzó felsőbb tanintézet” működött itt. Teleky József gróf az iskolának 1000 rénes forintot adományozott. Ez a pénz volt a működési alapja a Beregszászi Algimnáziumnak. Hasonló jótéteményeket tettek az iskola javára a Lónyay-nemzetség tagjai is. 304
