Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Galambos Sándor: „Csak az önállóság, a szabadság hiányzik…" Nyíregyháza küzdelme a törvényhatósági jogért
Galambos Sándor VIII. Nyíregyháza és Szabolcs vármegye Ismételten hangsúlyozzuk itt, hogy a város önálló törvényhatósági joggal leendő felruházása iránti mozgalmunk és kérelmünk nem a Szabolcs vármegye kebeléből mindenáron való kiválás utáni vágyon alapszik. Nyíregyháza város csak saját önállóságát óhajtja, kéri és reméli teljes bizalommal, hogy a reá mint városra váró feladatokat szabadabban, könnyebben, jobban teljesíthesse. Az önálló törvényhatósági joggal leendő felruházás után erre több anyagi erővel is fog rendelkezni, mint jelenleg. Ez idő szerint ugyanis úgy maga a város, mint annak adófizető lakossága többrendbeli olyan készpénzbeli szolgálmányokat teljesít a vármegye részére, amelyeket ha legalább részben a saját céljaira fordíthatna, úgy közigazgatási, mint kulturális és egyéb téren nagyobb eredményeket érhetne el. Nyíregyháza város és a város adófizető lakosainak egyenes állami alapadója az 1906. évben 327 158 K 37 fillért tett ki, mely összegből 13 583 K 78 fill, magát a várost terhelte. Ezen állami adó után különböző címeken összesen 4Vi% törvényhatósági pótadó vettetik ki és szállíttatik be a vármegye pénztárába, ami készpénzben kifejezve 14 722 koronát tesz ki. Ezek a vármegyei pótadók Nyíregyháza város önálló törvényhatósági joggal felruházása után a város és a város adófizető polgárai által tovább fizettetni nem fognak. A vármegyei törvényhatósági utak fenntartására az állami adók után 10% útadót fizet a város és a város adófizető lakossága. Ez készpénzben kifejezve 32 715 koronát tesz ki a 327158 K 37 fillér állami adóalap után. A százalékos útadón felül a kézi és igás napszám szerint kivetett törvényhatósági útadó Nyíregyházán évenként 13-14 000 koronát tesz ki. A törvényhatósági útadó összege tehát 45-46 000 korona. Ezek a törvényhatósági útadók sem fognának Szabolcs vármegye részére fizettetni. Minthogy azonban Nyíregyháza önálló törvényhatósági joggal felruházása esetén a város határában elvonuló törvényhatósági utak a város kezelésébe mennek át, ezeknek további fenntartása a várost fogja terhelni. Ezen útrészek összes hossza 23,9 kilométer. Évenkénti fenntartási költségei - a vármegyei útalap eddigi adatai szerint - évenként nem fogják meghaladni a 15 000 koronát. Nyilvánvaló ebből, hogy ha ezeket az útrészeket a város fogja mint saját törvény- hatósági utait fenntartani, az eddigi vármegyei törvényhatósági útadó helyett kivetendő városi törvényhatósági útadó arra bőséges fedezetet nyújt, illetve az a helyzet fog előállani, hogy vagy az útadó %-a fog lejjebb szállíttatni a tényleges szükséglet mérve szerint; s ez esetben az adófizető polgárság terhe csökken, vagy pedig más, kiépítetlen utaknak kiépítését, kőburkolattal való ellátását határozhatja el a város az útadóalap terhére az útadóban nyerhető fedezet erejéig. Mind a két eset csak a városnak, a város lakosságának válik gazdasági előnyére. 286
