Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Galambos Sándor: „Csak az önállóság, a szabadság hiányzik…" Nyíregyháza küzdelme a törvényhatósági jogért
„Mert csak az önállóság, a szabadság hiányzik...” Ugyancsak a vármegye törvényhatóságának pénztárába szállíttatnak be jelenleg a város területén az ebadóból befolyó összegek, amelyek évenként 2200-2300 koronát tesznek ki. A törvényhatósági joggal felruházás után ezek is a város pénztárát fogják illetni, s a város által lesznek olyan állategészségügyi célokra felhasználhatók, amelyek jelenleg a házipénztár egyéb jövedelmeiből fedeztetnek. Kétségtelen ezekből, hogy a törvényhatósági joggal leendő felruházás következtében a törvényhatósági utak, illetve útrészek átvétele folytán a városra háruló fenntartásköltségek nemcsak fedezetet találnak az azután a várost illető útadóban, hanem vagy kisebb lesz az útadó %-a, vagy más utak is kiépíthetők és fenntarthatók lesznek abból. A vármegyei törvényhatósági pótadók megszűnése következtében a város és adófizető polgársága 4 '/2%-nyi pótadó fizetésének terhe alól szabadul. Az ebadóból befolyó jövedelmet pedig a város egészében a saját állategészségügyi céljaira fordíthatja. IX. A város közigazgatása Nyíregyháza város közigazgatási szervezetében a törvényhatósági joggal leendő felruházás úgyszólván semmi olyan lényeges változást nem fog előidézni, amely a városnak, illetve a város lakosságának újabb megterhelésével járna. A város szervezetének, ügykezelésének egész berendezkedése - természetesen a törvényeken alapuló különbségektől eltekintve - egészben és részleteiben hasonló, sőt azonos azzal, aminő lesz a törvényhatósági joggal felruházás esetén. A város tisztviselőkara a következőkből áll: polgármester, főjegyző, két aljegyző, három tanácsos (egy „közigazgatási" címmel a kulturális és katonaügyek ellátására; egy „gazdasági", a város vagyoni természetű ügyeinek ellátására és egy „adóügyi" a városi adóhivatal élén); két árvaszéki ülnök; egy rendőrfőkapitány és egy alkapitány; egy tiszti ügyész; egy házi- és gyámpénztárnok és egy adópénztámok, ezek mellett egy-egy ellenőr; egy főszámvevő és egy alszámvevő; egy árvapénztári ellenőr-könyvelő; egy közgyám; egy levéltámok; három orvos (köztük egy orvosfőnök); egy mérnök, mellette egy műszaki tiszt; egy községi bíró, egy közigazgatási gyakornok; két városi állatorvos, s mindezek mellett a szükséges segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet. Javadalmazással egybekötött új állások szervezésének szüksége tehát a mérnöki hivatal és a rendőrkapitányi hivatal megerősítésén kívül fenn nem forog. A tíz év előtti kérvényünkben említett második aljegyzői állás szervezése megtörtént. A mérnöki hivatal mellett is szerveztetett időközben egy műszaki-tiszti állás. Itt tehát csupán ezen állásnak okleveles mérnöki állássá átalakítása és a mérnöki hivatalnak a 76156-1890. sz. belügyminiszteri rendelet értelmében leendő szabályozása, illetve hatáskörének kiterjesztése válik szükségessé. A rendőrkapitányi hivatalnál betöltendő lesz a második alkapitányi állás, minthogy a törvényhatósági joggal felruházás után az iparügyek és az összes kihágási ügyek elsőfokú intézése a rendőrkapitányi hivatal hatáskörébe kerül. Ez a második rendőr-alkapitányi állás is szervezve van már, csak betöltése hagyatott függőben az 1901. évi XX. tc.-nek a rendőri büntető bíráskodásra 287