Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Galambos Sándor: „Csak az önállóság, a szabadság hiányzik…" Nyíregyháza küzdelme a törvényhatósági jogért
GALAMBOS SÁNDOR „Mert csak az önállóság, a szabadság hiányzik..." Nyíregyháza küzdelme a törvényhatósági jogért1 A városok történetében különböző ciklusok váltakoznak, virágzó, stagnáló és hanyatló szakaszok követik egymást. A fejlődés kontra hanyatlás kérdésében egy közösség helyzetét egyrészt a korábbi állapotával, másrészt a vizsgált korszakban hasonló helyzetben lévőkkel vethetjük össze. Nehéz (s nem is biztos, hogy szükséges) eldönteni, hogy melyik időszak a legprosperálóbb Nyíregyháza múltjában. Dinamikus növekedés jellemezte az újjátelepítéstől (1753-tól) 1837-ig terjedő időszakot, az 1848-as forradalom előtti tíz év is az erősödés évtizede, és a kiegyezést követő fél évszázad alatt is virágzó periódusát élte a település. Egy rövid historiográfiai áttekintést követően a város dualizmus kori főbb mutatóit, dinamikáját, lehetőségeit, korlátáit vesszük górcső alá. A múlt egyszeri, egyedi, megismételhetetlen, a rekonstrukciója viszont sokféle lehet. Ugyanarról a jelenség- és eseménysorról esetenként markánsan eltérő interpretációk, értékelések születnek. A Nyíregyháza újjátelepítésével kezdődött folyamatot is különböző módon értelmezték a várostörténészek. A legelső monográfia Lukács Ödön tollából 1886-ban látott napvilágot,2 majd 1896- ban a „Geduly",31900-ban pedig a „Borovszky"4 jelent meg. A dualizmus koráról az 1920 után keletkezett összefoglaló művek adhatnak teljesebb képet. Ezek közül az első Szohor Pál munkája 1924-ből,5 a második a Háger László által 1929-ben szerkesztett könyv,6 ezt két év múlva követte a Hűnek Emil nevével fémjelzett kötet.7 Hosszabb szünet után 1987-ben jelent meg Nyíregyháza története címmel egy újabb monográfia Cservenyák László 1 A 17. Szabolcs-szatmár-beregi Nemzetközi Levéltári Napokon Nyíregyházán, 2010. szeptember 23-án elhangzott előadás szerkesztett változata. Megjelent: A Vörös Postakocsi, 2011/Tavasz, 8-12. Most a tanulmányt kis változtatásokkal és három forrással adjuk közre. 2 LUKÁCS Ödön: Nyíregyháza szabad kiváltságolt város története. Nyíregyháza, 1886. 3 GEDULY Henrik: Nyíregyháza az ezredik évben. Nyíregyháza, 1896. 4 Szabolcs vármegye. Szerk. BOROVSZKY Samu. Budapest, [1900.] Ez ugyan megyei monográfia, de nagy terjedelemben foglalkozik Nyíregyházával is. 5 Nyíregyháza az örökváltság századik évében. Szerk. SZOHOR Pál. Nyíregyháza, 1924. (a továbbiakban SZOHOR, 1924.) 6 Szabolcs vármegye fejlődése és kortörténete. Szerk. HÁGER László. Nyíregyháza, 1929. (a továbbiakban HÁGER, 1929.) 7 Nyíregyháza és Szabolcsvármegye községei. Szerk. HŰNEK Emil. Nyíregyháza, 1931. (a továbbiakban HŰNEK, 1931.) 265
