Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Galambos Sándor: „Csak az önállóság, a szabadság hiányzik…" Nyíregyháza küzdelme a törvényhatósági jogért

Galambos Sándor

és Mező András szerkesztésében.8 2010 végén hagyta el a nyomdát Németh Péter szerkesztésében a legújabb összefoglalás.9

Szohor Pál 1924-ben, az örökváltság 100. évfordulójára készített munkájában semmiféle kétséget nem hagy afelől, hogy a nyíregyháziak „önerejükből megfutják a legszebb pályaívet, melyet magyar városnak kijelölhetett a polgári erény. Politikai önmérséklet, felekezeti béke, egyetértés a társadalmi osztályok között: ez töltötte meg a nyíregyházi polgár tarsolyát... "10

Az 1929-ben megjelent monográfiában Háger Lászlónak is a lelkesültség vezette a tollát: „A tirpákok áldozatkészsége, elöljáróik tisztelete, a higgadt, bölcs, számító vezetéssel párosulva szülték Nyíregyházát, a parkok városát. 175 év alatt egy ezredév munkáját végezte el a város."11 Minden esemény, minden új épület, aszfaltozás a városiak diadala. Nyíregyháza folyamatosan és dinamikusan fejlődik. E két várostörténeti munka nem szakaszolta a település újabb kori történetét.

Az 1931-es monográfiában Mérey Ferenc már konkrétan a dualizmus idejéről írja azt, hogy „.. .legszembetűnőbb vonása a város fejlődésével járó új invesztíciók sorozata és az új hivatalokkal beköltöző értelmiség rohamosan növekvő száma (, de egyre csökkenő életnívója)."12

Az 1987. évi várostörténetben Takács Péter az előzőektől jelentősen eltérő álláspontot képviselt. Szerinte a dualizmus korában Nyíregyháza az urbanizá- lódás vonatkozásában alatta maradt versenytársainak,13 fejlődésében megrekedt. A döntően agrártársadalommal rendelkező város csendes. A középrétegekkel, a hivatalnokokkal kapcsolatban pedig ezt írja: „Emelkedés, az országos kulturális és társadalmi törekvésekkel való szinkronban maradás helyett eluralkodik hát a provincializmus. "14

Habár klasszikus értelemben nem tekinthetők városmonográfiának, három jelentős művet mindenképpen meg kell még említeni, mivel van fontos mondandójuk a város múltjáról. Hársfalvi Péter 1982-ben megjelent értekezésében15 Nyíregyháza 19. századi fejlődését igen jelentősnek tartja, de nem példa nélkülinek, hiszen a Dunántúlon (Szombathely, Kaposvár), sőt a megyében is voltak városok (Kisvárda, Nyírbátor), amelyeknek a népességnövekedése arányaiban

8 Nyíregyháza története. Szerk. CSERVENYÁK László és MEZŐ András. Nyíregyháza, 1987. (a továbbiakban CSERVENYÁK-MEZŐ, 1987.) 131.

9 Nyíregyháza története, I.A 13. századtól a román megszállásig (1919). Szerk. NÉMETH Péter. Nyíregyháza, 2010. A dualizmussal foglalkozó rendkívül adatgazdag és nagy terjedelmű részt Bene János írta, átfogó, sommás értékelésre azonban nemigen vállalkozott.

10 SZOHOR, 1924.270.

" HÁGER, 1929. 68.

12 MÉREY Ferenc: Nyíregyháza története. In: HŰNEK, 1931. 34.

13 TAKÁCS Péter: A polgárosodás útján, 1848-1918. In: CSERVENYÁK-MEZŐ, 1987. 132.

14 Uo. 138.

15 HÁRSFALVI Péter: Az önkormányzat Nyíregyházán a XV11I-XIX. században. Budapest, 1982. 154-165.

266