Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Rákócziak kora - Sípos Ferenc: Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegye a 18. század elején. Források a Rákóczi-szabadságharc első hónapjaiból
Sípos Ferenc határozatokat lehessen hozni a helyzet megoldására. Igaz, arról is írt, hogy „a Montecuccoli-ezred jelenleg az országban tartózkodik, elvezényelhető azokra a vidékekre, ahol jelenleg a zavargók civakodásai folynak, mielőtt számuk még inkább megnövekszik." (62. sz. forrás) Elképzelésein azonban ekkor már túlhaladt az idő: az uralkodó a katonai megoldást választotta, úgy döntött, hogy a Montecuccoli- vértesezredet mégse külföldön, a spanyol örökösödési háború hadszínterein veti be, hanem visszarendeli a felkelők ellen; nincs engedmény, nincs kegyelem! Löwenburg ezredes, szatmári várparancsnok kénytelen-kelletlen vette tudomásul Károlyi gyors visszavonulását, buzdító leveleket írt a szomszédos vármegyéknek, hogy rávegye őket a menekülő kurucok üldözésére, (70. sz. forrás) és egyre erőteljesebben folytatta a vár megerősítését: még a szomszédos Szabolcs vármegye segítségét is kikényszerítette. (77. sz. forrás) Pedig e vármegyének is volt elég gondja-baja: a káliói várhoz szintén jobbágyokat kellett munkára rendelniük, (65. és 74. sz. forrás) s egy korábbi egyezség értelmében ők kötelesek gondoskodni Kisvárda védelméről. (63. sz. forrás) A Szatmáron ágyúszóval, diadalmenettel ünnepelt dolhai csata után csakhamar nyugtalanító hírek érkeztek Szabolcs vármegyébe: a Bajorországba vezényelt magyar huszárok közül többen hazaszöktek, s most itt vannak a forrongó országban! Az esemény súlyát jelzi, hogy ebben az ügyben maga az uralkodó adott ki rendeletet június 13-án: ha Szabolcsba érkeznek, el kell őket fogni. (76. és 83. sz. forrás) Június 29-én a munkácsi várparancsnok a Deák Pál huszárezredből megszökött 200 lovast látott a vártól nem messze: a Tiszántúlról jöttek, Szentmiklós felé távoztak, követték a visszavonuló Rákóczit. (92. sz. forrás) Június 30-án, két nappal a munkácsi csetepaté után egy sereg lovas vonult el a vár alatt, (94. sz. forrás) majd - Ocskay László és Borbély Balázs vezetésével - Zavadkán csatlakoztak Rákóczihoz.10 Június végén síppal és trombitával kuruc lovasok haladtak el Sárospatak mellett. (95. sz. forrás) A bécsi útra készülődő Károlyi szerepét a Szatmár vármegyében tartózkodó Csáky István, Bereg és Ugocsa vármegye főispánja igyekezett átvenni, „mert jól kezdett dolognak kár lenne külömben végződni." (71. sz. forrás) Június 12-én arra kérte, mielőtt elutazna, intézkedjen a védelem megszervezéséről a Tiszánál, nehogy a felkelők visszaadják a dolhai kölcsönt! (72. sz. forrás) Károlyi azonban úgy ítélte meg, hogy elegendő, ha kegyelmet ígér a felkelőknek: június 12- én nyílt levelet bocsátott ki; a bűneiket megbánóknak nála, vagy távollétében gróf Csáky Istvánnál kell jelentkezniük. (73. sz. forrás) Példáját másnap Csáky is 10 MARKÓ Árpád: II. Rákóczi Ferenc háborújának kezdete. (1703. június 16-tól július 15-ig.) Hadtörténelmi Közlemények, 1935. (a továbbiakban MARKÓ, 1935.) 227. 24
