Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Várostörténet - Kujbusné Mecsei Éva: Lépések a városiasodás útján. Nyíregyháza épített környezete a 18–19. században
Lépések a városiasodás útján elkezdte szervezni a kisdedóvót. A Lipnyicky Imre helybeli építőmester által átalakított épületben végül 1846. november 22-én nyílt meg az óvoda.26 A város lakossága a 18. század közepétől szerény összegekkel, de folyamatosan támogatta a - főként felvidéki - iskolákat, valamint az ország különböző részén élő „nyomorultakat" és szerencsétlenül jártakat: tűz-, vízkárt szenvedetteket.27 28 1838-ban „fényes bál tartatott" a pest-budai árvízkárosultak javára. A bál után még több hétig házanként járva is gyűjtöttek adományokat. Ekkor már szinte illendővé vált személyes jótékonykodás: megszaporodtak a karitatív célú rendezvények és adományozásra szólíttattak fel azok is, akik polgárnak vagy lakosnak való befogadásukat kérték. Nyíregyháza látképe 1840-ből28 Az urbanizálódás a kezdeti apró lépések után valójában a 19. század második felében vett lendületet. Első jelentős mozzanata a vasút megjelenése: 1858. szeptember 5-én futott be Nyíregyházára az első vonat. Ezután a sokszor járhatatlan közútról a közlekedés egy része áthelyeződött a vasútra, amely bekapcsolta a várost az ország gazdasági vérkeringésébe. A nagy forgalomra való tekintettel Nyíregyháza már 1860-ban hat új szobával, 1865-ben pedig új étteremmel bővítette a nagyvendéglőjét. 1861-ben felépült az állomás mellett a polgári vendéglő is. 26 Részletesen lásd SZABÓ József: Nyíregyháza küzdelme az óvodáért a reformkorban. In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás, 5-6. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1985. 107-127. 27 LUKÁCS Ödön: Nyíregyháza szabad kiváltságolt város története. Nyíregyháza, 1886. 253. 28 http://www.jatekhirek.hu/documents/4alatamaszto/4_2_lf_oroksegvedl.pdf , 2011. márc. 2. 239
