Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)

Várostörténet - Kujbusné Mecsei Éva: Lépések a városiasodás útján. Nyíregyháza épített környezete a 18–19. században

Kujbusné Mécséi Éva

Az első vasútállomás a 19. század végén29

Az 1860-as, '70-es években a gazdaság élénkülésével párhuzamosan alakultak a pénzintézetek: 1862-ben Lónyay Menyhért kezdeményezésére létrejött a Nyíregyházi Takarékpénztár, majd megkezdte működését az Osztrák-Magyar Bank, valamint az Agrár Takarékpénztár. Ugrásszerűen nőtt a kereskedők száma. A fűszer- és vegyeskereskedések mellett rőfös üzletek, gépkereskedések, papír-, ékszer-, bútor- és könyvesboltok nyíltak. Választékával kiemelkedett Pavlovits Imre boltja, amely igazi városi üzletnek tűnt Hoffmann Mihály leírása szerint: „A szabolcsi mágnások, nagybirtokosok bevásárló helye volt ezen a maga nemében páratlan üzlet. A legdrágább férfi divatcikkek, ingek, nyakkendők, kesztyűk, nikkel és ezüst evőeszközök, vadászfegyverek, revolverek, külön férfi kalaposztály, külön helyiségben a legdrágább, legfinomabb cipők, ismét egy helyiségben porcelán- és üvegszervizek, lámpák, mindenből a legjobb, a legdrágább, külön osztálya volt a gazdasági cikkeknek, terményzsákok, ponyvák, olajok stb. nemkülönben amerikai varrógépek (ekkor még nagy újdonság). Majd a fűszerosztályon a legfinomabb árúk, amikhez a többi akkori fűszeres hozzá sem mert nyúlni. Mindenütt rend, pedánstisztaság, ragyogott a hatalmas üzlet, s benne az ősz, göndörhajú, finom, elegáns öreg Pavlovits Imre s az ő válogatott, szép, művelt és udvarias fiatal segédei."29 30

29 Jósa András Múzeum (a továbbiakban JAM), Tört. Dók. 67.281.1.

30 HOFFMANN Mihály: Nyíregyháza kereskedelme. In: Nyíregyháza és Szabolcsvármegye községei. Szerk.

Hűnek Emil. Bp„ 1931. (a továbbiakban HOFFMANN, 1931.) 142-143.

240