Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 19. (Nyíregyháza, 2011)
Forrásőrző intézmények és források határon innen és túl - Takács Zsolt Gusztáv: A tizedes meg a többiek. Tóth Elemér naplója
A tizedes meg a többiek Szeptember 26. Eljött a reggel, de nem lett semmi baj az éjjel. Három emberem bement a faluba. Megástuk a füstvezetéket a bokrok közt a hegy felé vagy 100 métert. Egész estig tartott. Bejöttem, megraktam a tüzet, ha hozzák a vacsorát, megmelegítsem. Meggyújtom, de már az emberek itt is vannak. Vacsorát nem hoznak, csak nézek, hogy mi van. Mondják, hogy jönnek a kerékpárosok.36 Leváltanak két napra, mert mi megtámadjuk a szigetet hétfőn hajnalban és most lemegyünk. Holnap pihenő. Csak hallgatom, nem akarok hinni a fülemnek. Mondják, hogy pakoljunk össze, ami szükséges, mert rögtön itt lesz a leváltás. De olyan határozatlan parancsot hoznak, hogy lehetetlen eligazodni. Az egyik azt mondja, hogy visszük a golyószórót, a másik, hogy nem. Leültem, nem csináltam semmit. Elküldöm a rajparancsnok-helyettest, hogy kérdezzen rá. Aztán kisült, hogy visszük. Nagyjából összepakoltunk. Jött a szakaszparancsnok és részletesen elmondta a tervet. így megindultunk a faluba, bent megvacsoráztunk és 10 óra felé lefeküdtünk. Tizenkét órakor megjelent vagy három Rata, bombázta a falut. Pár perc múlva jött egy riadóőr. A géppuskák mind megszólaltak, nem tudtuk elképzelni, hogy mi van. Riadó! A 8. századot megtámadták a muszkák. Megindultunk a Don felé, de mire 200 métert mentünk, jött a parancs, hogy vissza, készültségbe maradni. Ruhástól lefeküdtünk, de a Rata csak működött. Két emberem beszaladt a pincébe, alig tudtam fölhívni őket. így jött el a reggel. Szeptember 27. Vasárnap reggel. Mondják, hogy a 8. századnál annyira bejött a muszka, hogy közelharcra került sor. Három halott lett a mieinknek, a muszkák visszahúzódtak. így aztán készültünk a nagy napra. A németek hozták a csónakokat. Úgy volt, hogy ők bemennek a várost felgyújtani, de aztán meggondolták a dolgot. Csak mi megyünk 162-en. A sziget 2 és fél km hosszú és másfél km széles. Mi fogunk menni a balszárnyon, vagyis itt előttem, a nagy Don-parton fel a városig. Délután fölhoztuk a csónakot a hegyre. Minden előkészítve, hogy hajnal 3 órakor lesz az indulás. Tizenkét löveg puhítja meg a terepet és 4 aknavető, az összes fegyver lefogja a nagy Don partját. Eljött az este. Vacsoráztunk, de csak a kávét ittam meg, ha esetleg haslövést kapok, ne legyen komolyabb baj. Mienk a harmadik szakasz, két csónakkal itt megyünk át énelőttem. Jön velünk egy árkász raj, akik majd az aknákat fölrobbantják, ők mennek elől. A hegyről lehoztuk a két csónakot, de nagyon nehéz volt, 25 személyes gumicsónak. Kiértünk, a dekungnál letettük. De hogy lesz ez levivődve ezen a meredek oldalon? Akárhogy, de le kell vinni. Én vezetem a népet. Itt volt vagy 6 német, én csak elöl üresen mentem. Vagy 35-en hozták a csónakot. Már én lent voltam a víznél. Nagy zörejjel hozzák a csónakot, de egy árva lövést nem kaptunk. A víztől vagy 40 méterre, megkezdték az emberek gurulni, mint a tök lefelé. Nevettük a német sógorral. Nagy nehezen csak lecsúsztatták, aztán a másikat. Egy német ott maradt a csónakkal, a többi feljött, és lefeküdtünk. Hajnali 2 óra, fölköltöttek. Egy lövés nem volt egész éjjel, a hold gyönyörűen sütött. Felszereltünk, a szakaszban csak az én golyószórósom jött. Én is fölszereltem: 16 gránát, rakéták és géppisztoly. Egy ember itt maradt a dekungnál, úgyhogy 36 Valószínűleg a IX. kerékpáros zászlóalj. 197
